A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag döntött júniusban a jegybanki alapkamat 25 bázispontos, 4,25 százalékra történő csökkentéséről - derül ki a kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tett közzé az MNB.
A június 25-i ülésen a részvevők megállapították: amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.
A jegyzőkönyv szerint a tanács egyes tagjai felvetették: indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni a monetáris tanács állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan. A tagok azonban abban értettek egyet, hogy a jelenlegi helyzetben a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó, korábbiaknál erősebb utalás célravezető.
A monetáris tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált, ugyanakkor a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a pénzpiaci mozgások mögött nem kizárólag a magyar gazdasággal kapcsolatos tényező áll. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét, ezért a nemzetközi folyamatokat továbbra is kiemelt figyelemmel kell követni.
A monetáris tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével. Rövid távon az inflációt döntően a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. Az indirekt adók közvetlen árszintemelő hatásától szűrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat. Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet.
A tanács meglátása szerint a magyar gazdaság év eleji növekedési üteméhez az egyes ágazatok kibocsátást érintő korrekciója is hozzájárult, azonban a növekedési alapfolyamatokban megfigyelhető lassú javulás arra utal, hogy a hazai GDP bővülése a következő negyedévekben folytatódhat. A növekedést rövid távon az export vezetheti az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, így a gyenge külső kereslet mellett is növekedhet a hazai export piaci részesedése.
Az elmúlt évek visszaesését követően a belföldi kereslet alakulása az idén stabilizálódhat. A lakossági reáljövedelmek az idén érdemben bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését.
A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával az idén mérséklődhetnek. A beruházások érezhető élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a Növekedési Hitel Program eredményeként kialakuló kedvező hitelkondíciók. A belföldi kereslet 2014-ben bővülhet érdemben.
A monetáris tanács álláspontja szerint az eredményszemléletű költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat, 2014-re 78 százalék alá süllyedhet.