Dominique Strauss-Kahn szerint egyre terjed az elképzelés, mely szerint az országok politikai fegyverként használják a devizákat. Az IMF vezetője szerint a devizaháborúk súlyos kockázatot jelentenek a globális kilábalás szempontjából, a hasonló megközelítések hosszú távú károkat okoznak a gazdaságban.
A devizaháború egyik főszereplője Japán; az ország jegybankja hat év után először beavatkozott a pénzpiacok életébe azzal, hogy jen-eladásba kezdett, ezzel csökkentve a devizára nehezedő, felfelé irányuló nyomást. Kedden a japán jegybank csökkentette az alapkamatot, ennek a nemzeti bank lépéseinek hatására a japán fizetőeszköz némileg gyengült a dollárhoz képest - írja a Financial Times.
Brazília a közelmúltban azzal fenyegetett, hogy közbelép a reál túlzott erősödésének megakadályozására. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy egyes fejlődő államok, amelyekbe jelentős mennyiségű tőke áramlik, kihasználják a helyzetet saját gazdasági pozíciójuk megerősítésére. Strauss-Kahn szerint azonban ez nem lenne jó megoldás.
Devizaháborút vív az Egyesült Államok és Kína is: Peking nem hajlandó erősíteni a jüant, amely az amerikai fél állítása szerint a reális értékénél 40 százalékkal alacsonyabb árfolyamon kel el a dollárral szemben. Washington szerint a kínai kormány mesterségesen tartja fent a nyomott árfolyamot és ezzel tisztességtelen előnyt biztosít exportőreinek számára.