Mit jelent a minimális járulékfizetési kötelezettség?

Pénzügyek - 2006-08-24

2006. szeptember 01-től a foglalkoztató és a biztosított számára is előír a Tbj. egy minimális járulékfizetési kötelezettséget, egyidejűleg járulékkedvezményt kapnak azok, akik bejelentik az adóhatósághoz - az erre rendszeresített 06T1031-es számú bejelentőlapon.

Három biztosítási körre vonatkozóan írja elő a törvény ezt a kötelezettséget:

 

a/ A biztosított foglalkoztatója, valamint a foglalkoztatott biztosított is 2006. szeptember 01-től legalább 125.000 forint, 2007. január 01-től legalább 131.000 forint minimum járulékalap - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni a társadalombiztosítási, illetve az egyéni járulékot.

 

Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot a foglalkoztató és a biztosított az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentése esetén a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egyéni járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg.

 

Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, és a foglalkoztató nem él a bejelentési jogával, a kétszeres minimumbér szerinti járulékalap után a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet is a foglalkoztató viseli.

 

A járulékfizetés teljesítéséhez szükséges adatokat az adózó a jelzett számú nyomtatványon (06T1031), illetve elektronikus úton jelenti be az adóhatósághoz. A már működő adózó első ízben 2006. október 12-ig, egyéb esetekben (pl: foglalkoztatóvá válás) 15 napon belül teheti meg a bejelentést. A bejelentőlap adattartamának meghatározása, illetve a bejelentőlap kialakítása megtörtént, így ha a járulékalapot képező jövedelem 2006. szeptember 1-jétől nem éri el a minimum járulékalapot, a járulékokat akkor lehet a tényleges jövedelem után megfizetni, ha ezt az adózó elektronikus úton – vagy az erre nem kötelezett nyomtatványon – bejelenti az állami adóhatóság részére.

 

b/ A társas vállalkozásra, illetve a társas vállalkozóra is vonatkozik a minimum járulékalap meghatározása (természetesen csak főfoglalkozású tagokra). A társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó pedig az egyéni járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban 2006. szeptember 01-től legalább 125.000 forint, 2007. január 01-től legalább 131.000 forint minimum járulékalap után köteles megfizetni.

 

Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig az egyéni járulékot, a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.

 

c) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 2006. szeptember 01-től legalább 125.000 forint, 2007. január 01-től legalább 131.000 forint minimum járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási és egyéni járulékot.

 

Az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentés esetén a vállalkozói kivét, átalányadózó az átalányadó alapján képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a járulékokat.

(Tételes átalányadózó a minimálbér után fizet járulékokat).

 

EVA adózó egyéni vállalkozóra ugyanez a szabály vonatkozik, tehát főszabályként a járulékokat 2006. szeptember 01-től legalább 125.000 forint, 2007. január 01-től legalább 131.000 forint minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, ha pedig bejelentése szerint jövedelme nem éri el ezt az összeget legalább a minimálbér után.

 

Az állami adóhatóság a járulékkötelezettség korrekt teljesítése céljából az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentés valóságtartalmát - különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel - vizsgálja.

 

 

APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága