Ha Magyarországon az elektronikus tranzakciók aránya, azaz a készpénzforgalom leszorítása elérné az észak-európait, akkor évente 106 milliárd forint megtakarítással számolhatna a magyar társadalom - mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84 százaléka készpénzben történt - mondta Bartha Lajos, ismertetve az MNB most megjelent "Jelentés a fizetési rendszerről" című, ezentúl évente megjelenő kiadványt.
Az MNB igazgatója példaként a nyugdíjakat hozta fel, amelyek kifizetése során 50 százalék a készpénz és 50 százalék az átutalás aránya. Száz százalékos átutalás évi 6 milliárd forint megtakarítással járna - tette hozzá, jelezve, hogy szükség lenne egy kedvezményes alapszámla konstrukcióra.
A felmérésben szereplő 106 milliárd forintos potenciális megtakarításból 24 milliárd forintot tenne ki az, ha az állami kifizetések elektronikus átutalással történnének készpénzes kifizetés helyett.
A készpénzforgalom magas aránya összefügg azzal is, hogy Magyarországon az elektronikus fizetést segítő infrastruktúra fejletlen - jelezte az MNB igazgatója. Ezt mutatja, hogy amíg az EU-ban átlagosan 17 ezer POS-terminál (kereskedelmi elfogadóhely) esik egymillió lakosra, addig Magyarországon 7 ezer.
Mivel Magyarországon a kereskedelmi, vendéglátó hálózatnak csupán 30 százalékában működik POS-terminál, az MNB a piaci szereplőkkel közösen - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésére - kidolgozta a POS-terminálok hálózatának támogató pályázatát, de a pályázat kiírása eddig nem történt meg - közölte Bartha Lajos.
Az MNB igazgatója elmondta: a kidolgozott koncepció szerint 10-15 ezer POS-terminált lehetne kihelyezni 1,5 milliárd forint összegű pályázati forrásból, ami a felhasználó számára gyakorlatilag költségtérítéses megoldást jelentene, s ennek hatására a 75 ezres POS-hálózat 20 százalékkal gyarapodna - tette hozzá.
A jelentést áttekintve a monetáris tanács megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzmentesítés ellen hathat, így növelheti a készpénzhasználatot és erősítheti a rejtett gazdaságot. Tekintettel arra, hogy az illeték végül alacsony felső korláttal kerül bevezetésre, a pénzforgalom szempontjából várhatóan nem jár nagyarányú torzító hatással.