Momentum: nem voltak sikeresek az elmúlt évek
Gelencsér Ferenc (Momentum) azt mondta: küzdelmes, de sikeres évek képét festi le a beszámoló, pedig szerinte nem voltak azok. Bár több mint 60 alkalommal szerepel benne a siker szó, de a kudarc és a "nem sikerült" egyszer sem - tette hozzá.
Emlékeztetett: 2022-ben és 2023-ban a magyarországi infláció világszinten is magas volt, 25,7 százaléknál tetőzött. A csökkenés pedig nem a jegybank, hanem a globális gazdasági folyamatok miatt történt.
A kamatemelések a lakossági hitelállomány csökkenéséhez és a gazdaság lassulásához vezettek, 2022-ben és 2023-ban pedig egyaránt komoly veszteséget realizált az MNB - sorolta.
Kritikaként fogalmazta meg az árfolyampolitika hiányát, ami a spekulációnak kedvezett és bizalomvesztéshez vezetett - emelte ki.
Az ellenzéki politikus szerint a jegybank stratégiája nem szolgálja sem a magyar emberek, sem a magyar gazdaság érdekeit, pedig elvárható lenne, hogy átláthatóan, felelősséggel és szakértelemmel irányítsák a magyar gazdaságot.
Jobbik: a gyenge forint évente ezermilliárd forintos különadóként működik
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a gyenge forint leértékelte a nemzeti vagyont és az emberek fizetését. Tekintve, hogy a magyar emberek külföldi online webáruházakban vásárolnak, illetve, hogy a magyar előállítású termékek alapanyagának 52 százaléka is import, a kirívóan magas infláció évente ezermilliárdos különadóként működik.
Hollik István (KDNP) felszólalására reagálva kommunikációs ferdítésnek nevezte, hogy a kormány az orosz-ukrán háborút és a szankciókat okolja a forint romlásáért. Ha ez igaz lenne, a régió többi országának fizetőeszköze is folyamatosan leértékelődne, ezzel szemben, miközben az elmúlt tíz évben a forint 35 százalékot gyengült az euróhoz képest, a román lej csak 12,5 százalékot, a lengyel zloty 3,5 százalékot, a cseh korona pedig még erősödni is tudott.
A forint extrém gyengülése "utcahosszal veri" az összes többi devizát, tehát a kormánynak nem sikerpropagandát kellene alkalmaznia, hanem meg kellene magyaráznia, hogyan értéktelenítette el a nemzeti vagyont, hogyan tette tönkre az emberek fizetését és jövőképét - értékelt.
Z. Kárpát Dániel a forint alkotmányos védelmét javasolta, vagyis azt: a törvény ereje kötelezze az összes piaci és állami szereplőt arra, hogy ilyen helyzetben tegyen meg mindent a nemzeti fizetőeszköz védelméért.
Az ellenzéki politikus szerint a legbántóbb az, hogy a kormány belenyugodott a nemzeti vagyon, az emberek megtakarításait és fizetését leértékelő gyenge forintba. Úgy fogalmazott: sem a kormány, sem a jegybank nem csapott az asztalra egy akkorát, amitől az kettétört volna, hogy ezt nem lehet csinálni a nemzetgazdasággal és a magyar emberekkel.
Z. Kárpát Dániel fellépést sürgetett a magas bankköltségekkel szemben. Kifogásolta, hogy a banki felügyelet tétlenül nézi, hogy az összes nagyobb hazai bank átterheli az ügyfelekre január 1-jétől a tranzakciós illetéket. Többet "húznak le a bankok" csak a tranzakciós illeték áthárításával, mint amennyit családi adókedvezmények formájában a magyar családoknál hagy a kormány - tette hozzá.
Mi Hazánk: zsákutcás, téves a kormány gazdaságpolitikája
Zsákutcás, téves kormányzati gazdaságpolitikáról beszélt Dócs Dávid (Mi Hazánk), hangsúlyozva, a helyzetet az okozta, hogy évekig nem volt szakmai párbeszéd a magyar kormány és a jegybank között, helyette a két fél hadakozott egymással, rontva az ország kockázati besorolását és felverve ezzel az euró árfolyamát.
Az általa ismertetett adatok alapján a forint 12 év alatt 35 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben, miközben a legrosszabbul teljesítő szomszédunknál is csak 10 százalék körüli volt ez a ráta.
Hozzátette: 6000 milliárd forintot költött a kormányzat akkumulátorgyárak támogatására, miközben a csökkenő kereslet miatt visszaesik az európai járműipar termelése.
A Mi Hazánk politikusa szerint merőben hibás a külföldi multikra és vendégmunkásokra alapozó gazdaságpolitikai koncepció, ehelyett a magyar nyersanyagra és a hazai lehetőségekre kellene építeni az ország fejlesztését, az élelmiszeriparra és olyan, kevésbé sérülékeny ágazatokra fókuszálva, mint az innováció, a kutatás, a fejlesztés, a szolgáltatóipar és a turizmus.
Bírálta, hogy a pénzintézetek annak dacára hárítják át a tranzakciós illetéket a felhasználókra, hogy évi 1460 milliárd forint a bankszektor profitja. Ugyanakkor elismerésre méltónak nevezte a jegybank aranytartalékok növelésére tett lépéseit.
Momentum: a kamatemelések jelentős veszteségeket okoztak
Gelencsér Ferenc (Momentum) képviselői felszólalásában azt mondta, hogy miközben az MNB a kamatemeléseket a pénzpiac stabilitásfenntartásaként értékeli a 2022-es jelentésben, az inflációs cél elmaradása és a forint árfolyamának ingadozása arra utal, hogy a monetáris politika nem érte el az árstabilitási célt.
Hiányzik annak a pontos értékelése, hogy a tartalékráta emelése és az új betéti eszközök bevezetése milyen hatással járt - jelentette ki. A politikus hozzátette, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében végrehajtott kamatemelések jelentős veszteségeket okoztak az MNB-nek.
A jelentés szerint 2023 az inflációs fordulat éve volt, de az irat a csökkenést kizárólag a jegybank monetáris politikájának eredményeként állítja be, miközben a globális energia- és nyersanyagár-csökkenés szintén meghatározó tényező volt - mutatott rá.
Ezt követően az elnöklő Oláh Lajos (DK) lezárta az általános vitát.