Nem változtatott a 6 százalékos jegybanki alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. A jelenlegi összetételben első kamatdöntő ülését tartotta a testület, miután márciustól a korábbi négy külsős tag helyébe újat választott a parlament. Közülük Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János és Gerhardt Ferenc már hétfőn részt vett a testület munkájában, Kocziszky György április 5-e után csatlakozik a tanácshoz.
Az indoklás szerint a kamatszint tartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak. Amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé –tudatta az MTI. A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon – állapította meg a testület.
Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése a korábbi hónapok javulása után márciusban nem változott számottevően. A kormányzati intézkedések bejelentése már nem járt érdemi hatással, azok már korábban beépültek a kockázati felárakba – fogalmaznak.
A monetáris tanács szerint az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség továbbra is fennmarad. A gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezően hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik, melyek hatása rövid távon a maginflációba is begyűrűzik, noha a beérkezett adatok szerint ennek mértéke a korábban tapasztalatnál kisebb.
A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok áremelés helyett visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszak kamatemelései is mérséklik a költségsokkok esetleges másodkörös hatásait. Mindezen hatások eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban a cél közelében alakulhat. Az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez azonban huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására. A tanács fontosnak tartja, hogy a hatósági árak körében csak az indokolt költségnövekedések érvényesüljenek, és “üdvözli a kormány e téren kinyilvánított elkötelezettségét”.
A gazdasági növekedés fő forrása továbbra is a külső kereslet lehet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. A háztartások fogyasztását a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartósan élénkítheti, 2012-ben azonban a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet. A jelenlegi szigorú lakossági hitelkondíciók tartós fennmaradása tovább fékezheti a fogyasztási kereslet fellendülését, és erősítheti a reálgazdaság dezinflációs hatását.
A vállalatok beruházási aktivitását a szigorú hitelkörnyezet, valamint a különadók és a társasági nyereségadót érintő szabályozás megváltozása miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet fékezi. A testület jelentős kockázatát látja annak, hogy a magánszféra beruházásainak elmaradása a gazdaság termelőkapacitásainak tartósan lassabb bővüléséhez vezet – áll a tanács indoklásában.