A Magyar Nemzeti Bank tavalyi eredménye miatt a központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége, 2010-ben a jegybank vesztesége 41,6 milliárd forint volt, az MNB 75 milliárd forintos eredménytartaléka erre fedezetet nyújtott - mondta Simor András, az MNB elnöke kedden sajtótájékoztatón.
Kérdésre válaszolva elmondta: nagyon örül annak, hogy hétfőn az egyik nemzetközi hitelminősítő a leminősítés lehetőségére utaló negatívról stabilra javította a magyar szuverén adóskockázati besorolások kilátását. Ez annak köszönhető, hogy a hitelminősítő szerint a magyar kormány teljesíti majd a Széll Kálmán Tervben és a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban rögzített vállalásait - tette hozzá a jegybank elnöke.
A jegybank elnöke kifejtette: a 2009. évi 65 milliárdot meghaladó nyereséggel szemben tavaly az MNB-nek 41,6 milliárd forint vesztesége képződött, a jegybank tavalyi eredménye elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi, igen magas nyereség több mint 86 milliárd forintos visszaesése, másrészt a pénzügyi műveletek során realizált eredménynek 31 milliárdos csökkenése miatt romlott. A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény a forint- és devizahozamok közötti különbség csökkenésének köszönhetően mintegy 10 milliárddal javult, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is csökkentek, 400 millió forinttal.
"Az MNB eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként" - hangsúlyozta az elnök.
Simor András részletesen elemezte a jegybank működési költségeit, kiemelve, hogy 2006 óta reálértéken folyamatosan csökkennek, a 2010-es működési ráfordítások a 2001. évi költségeknek az 53 százalékát teszik ki ugyancsak reálértéken számolva.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: tavaly a működési költségeken belül a személyi ráfordításoknál több mint 650 millió forintos költségcsökkentést értek el, azt is beleszámítva, hogy a létszám mintegy 2 százalékkal mérséklődött. Mint kiemelte, 2008-2009-2010-ben az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható volt.
Az újságírók több kérdést is feltettek a jegybank kommunikációs költségeinek alakulásáról, ennek kapcsán az MNB elnöke elmondta: tavaly a jegybank kommunikációs kiadásokra 316 millió forintot fordított, 2006-ban az MNB kommunikációs kiadásai több mint 403 millió forintot tettek ki.
Simor András rámutatott: a jegybank közelmúltban megvalósított logóváltása mindössze 45,7 millió forintba került. Az MNB elnöke azzal indokolta a jegybanki logó megváltoztatását, hogy a jegybank előző arculata már nem felelt meg a XXI. század elvárásainak, illetve az MNB online megjelenései kívánalmainak.
Simor András egy másik kérdésre válaszolva elmondta: mivel a törvényi változtatás révén a Költségvetési Tanács tagja lett a jegybankelnök is, és az új Költségvetési Tanácsnak nincs apparátusa, a tanácsban végzendő feladatok segítésére az MNB állományába az utóbbi időszakban 7 elemzőt vettek fel. Mint elmondta: közülük négyen korábban az előző Költségvetési Tanács apparátusában dolgoztak.
Simor András arról is szólt, hogy az MNB idei működési kiadási nominálértéken várhatóan 13 milliárd forintot érnek el, ami nagyjából a tavalyi szint.
MTI