Jelentősen romlott a második negyedévben a lakossági hitelek késedelem szerinti összetétele. A jegybank legfrissebb adatai szerint június végén a nem fizetett lakossági kölcsönök aránya 11,6 százalékra emelkedett. Az év második felében a svájci frank erősödése miatt a tempó további komoly gyorsulására számítanak a szakemberek
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten részletes adatokat közölt arról, hogyan alakult június végén a lakossági hitelek megoszlása késedelmesség szempontjából. Az összeállításból kiderül, hogy tovább romlott a lakosság fizetési morálja vagy törlesztési képessége. A nem teljesítőnek számító, 90 napnál nagyobb késedelmű adósságállománya ugyanis 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett, arányuk 10,5 százalékról 11,6-re nőtt.
A nem fizető adósok közül különösen azok veszélyeztettek, akik lakásuk fedezete mellett vettek fel kölcsönt. A nem teljesítő devizaalapú lakáshitelek állománya a negyedév során 178,4 milliárdról 227,8 milliárd forintra, arányuk 7-ről 8,5 százalékra emelkedett. Még rosszabb a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, ahol a nem fizetett adósság 228,7 milliárdról 321,5 milliárd forintra, arányuk 10,9-ről 14,7 százalékra nőtt