Hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. Új eszközökről csak akkor lehet érdemben tárgyalni, ha azokról a partnerekkel - például bankszövetséggel - vállalható kompromisszumot sikerül kialakítani.
A miniszter úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt.
A miniszter elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha mégis szükség lesz rá, akkor a kormány még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében.
A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt. Ha a 7000 milliárdos vállalati hitelállomány 1 százalékkal növekedne, akkor 0,4-0,5 százalékkal erősítené gazdasági növekedést, és 0,2 százalékkal növekednének az állam bevételei - vagyis mindenki jól járna, idézte a Portfolio.hu a nemzetgazdasági minisztert.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.
A miniszter azt is elárulta, hogy az adóügyeket helyettes államtitkárként Pankucsi Zoltánra bízta, aki dolgozott az Ernst and Young-nál, aztán a minisztériumban számvitellel, könyvvizsgálattal foglalkozott.