Támogatást kaphat a bírói jogviszony szóló, az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítvány a hétfői parlamenti szavazáson.
Az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még megosztottak voltak a képviselők a bírák szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése ügyében.Az ülésen kizárólag fideszes tagok támogatásával a testület úgy döntött: bizottsági módosító indítványként terjeszti a Ház elé azt a javaslatot, amely az alaptörvénybe emelné, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte, és a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn.
A tanítás szabadságát is támogatnák
Kormánypárti politikusok azt mondták, hogy a Fidesz-frakció várhatóan támogatja majd a tanítás szabadságáról szóló kereszténydemokrata javaslatot. Ebben az áll, hogy Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és - a közoktatásban törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát.
A javaslat beterjesztésére végül nemmel szavazó kereszténydemokrata Rubovszky György az ülésen egyebek között azzal érvelt a - bíráknál jelenleg a 70. életévhez kötött - felső korhatár leszállítása ellen, hogy az új alaptörvény hatályba lépéséig már csak valamivel több mint fél év van hátra, ami elfogadhatatlanul kevés idő a felkészülésre, ráadásul a 19 megyei bírósági elnökből 12-en, az ítélőtáblák elnökei közül pedig ketten kényszerülnének emiatt nyugdíjba vonulni. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait. Bejelentette akkor azt is, hogy külön szavazást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog megszavazni.
Az MTI úgy tudja, hogy végül a KDNP nem fogja kikérni külön szavazásra a javaslatot, a képviselőcsoport nagy része pedig támogatni fogja.