A kutatás rámutatat: leginkább a bölcsészettudományi és művészeti területen tanulók nyitottak a külföldi lehetőségek felé; a pedagógiai, jogi és szociális igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területeken ez kevésbé jellemző.
Más országokhoz kapcsolódó terveikről kérdeztek meg 7.837 nappali munkarendben tanuló hallgatót 2009 májusában és júniusában a felmérést végző Educatio Nonprofit Kft. munkatársai.
A felmérés szerint a megkérdezett hallgatók körülbelül tizede nem döntött még, hogy dolgozna vagy tanulna-e külföldön. A válaszokból úgy tűnik, hogy a külföldi tanulást tervezőknél jóval többen vannak azok, akik munkát vállalnának más országban. A hallgatók 35 százaléka tervezi ugyanis, hogy külföldi tapasztalatokkal bővíti tanulmányait legalább egy szemeszter erejéig, és 58 százalék azok aránya, akik a diploma megszerzése után külföldi munkavállaláson törik a fejüket.
A különböző tudományterületen tanulók közül a bölcsészettudományi és főképp a művészeti képzési terület hallgatói a legnyitottabbak külföld felé mind a tanulás, mind a munkavállalás tekintetében. A másik végletet a pedagógiai, jogi és szociális igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területeken tanulók jelentik, náluk átlag alatti ugyanis a nemzetközi mobilitási hajlandóság. Közülük is a nemzetvédelmi és katonai képzési terület tűnik ki ebből a szempontból. Az orvos- és egészségtudományi, a gazdasági, az agrár- és a társadalomtudományi hallgatók külföldi képzési és munkavállalási terveiket tekintve egyaránt a hallgatói átlagot képviselik.
A kutatás arra is rámutat, hogy míg az informatikai, természettudományi és a sporttudományi terület hallgatói a külföldi munkavállalási terveket nézve az átlaghoz hasonlítanak, a más országban való képzést csak nagyon kevesen tervezik közülük. A műszaki és a művészetközvetítői területen tanulóknál kiemelkedően magas azok aránya, akik gondolkodnak külföldi munkavállalásban, a tanulási terveket nézve azonban az átlaghoz hasonlítanak.