A meglévő viszonyok – a túlságosan kedvező nyugdíjszabályok, a korai nyugdíjazásban való érdekeltség, a fiatal rokkantnyugdíjasok kilátástalan helyzete - néhány évtizeden belül súlyosan veszélyeztetnék a jövőben nyugdíjba menők anyagi biztonságát, békés időskorát. A nyugdíjreform részeként jövőre hatályba lépő szabályokat nem mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira.
Céljuk, hogy azok, akik jövőre és az azt követő években mennek nyugdíjba 10-20 év múlva is értékét megőrző nyugdíjból, biztonságban élhessenek.
2008. januárjától változnak az új nyugdíjak megállapítási szabályai
A nyugdíjmegállapítás jelenlegi szabályai – amelyben a nyugdíjat nem a tényleges nettó jövedelem, hanem csak a személyi jövedelemadóval csökkentett kereset alapján számolják - a korábban vártnál magasabb, 80% feletti helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményeztek. Az új nyugdíjakat még további 8%-kal növeli az időközben bevezetett 13. havi nyugdíj. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6-8%-kal mérséklődik az induló nyugdíjak szintje.
- Az induló nyugdíjak szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008-tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki.
- Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelőző második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset növekedéssel valorizálva), addig a jövőben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelőző évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelőző év nettó keresetnövekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját.
A hosszú szolgálati idővel rendelkezők és különösen a korhatár betöltését követően is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem mérséklik.
- 2008-tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető százalékos mérték. Így például, ha valaki 42 év munkaviszony után megy nyugdíjba, akkor idén a nyugdíj alapjául szolgáló keresetének 83%-át kapja, jövőre pedig 84%-át.
- Egyáltalán nem mérséklődik azok induló nyugdíja, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után – nyugdíjuk megállapítása nélkül – akár csak egy évvel is tovább dolgoznak. A 2004 óta érvényes szabály szerint ugyanis az ő nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda