Megelégedéssel nyugtázta az osztrák belügyminiszter szerdán, hogy Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére.
Ez "lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, a fordulat a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájától" egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez - mondta Johanna Mikl-Leitner a ZDF országos köztelevíziónak.
Most azonban arról is gondoskodni kell, hogy ez az üzenet eljusson a világ minden pontjára, mert csak akkor lehet hatásos - tette hozzá az osztrák belügyminiszter.
A dublini rendszernek vannak hátrányai, de továbbra is érvényesíteni kell. A rendszerben részt vevő valamennyi uniós tagországnak "teljesítenie kell kötelességét", amíg kialakul egy "összeurópai megoldás" a migrációs válságra - mondta a konzervatív ÖVP politikusa, hozzátéve, hogy ezt a megoldást a lehető leggyorsabban ki kell dolgozni.
A német belügyminisztérium kedden jelentette be, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák ismét.
A BAMF augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.
Szakértők szerint jelentéktelen gyakorlati következményekkel jár ennek a döntésnek a visszavonása, azaz a visszatérés az eredeti gyakorlathoz, amelynek során megvizsgálták, hogy a menedékkérők milyen úton érkeztek Németországba, regisztrálták-e őket valahol, és ha igen, akkor megindították a visszaküldésre irányuló eljárást.
Nem hivatalos adatok szerint ugyanis az utóbbi hónapokban Németországba érkezett menedékkérők legfeljebb 3 százalékát regisztrálták valamely uniós tagországban. Ugyancsak nem hivatalos adatok szerint október 21. óta tíznél kevesebb szíriai állampolgár esetében indítottak visszaküldésre irányuló eljárást.
Görögországba azért nem is próbálnak meg visszaküldeni menedékkérőket a német hatóságok, mert korábban ilyen ügyekben német bíróságok több alkalommal kimondták, hogy a görög menekültügyi ellátórendszer nem felel meg az emberhez méltó bánásmód követelményének, azért nem lehet oda visszaküldeni embereket.