Szabálytalanul akar adókedvezményt adni Debrecen az innovatív vállalkozásoknak.
Januártól úgy módosította a város az iparűzési adóra vonatkozó rendeletét, hogy akár az adó 80 százalékáig is igénybe lehessen venni k+f kedvezményt.
Szabálytalan adókedvezmény nyújtásával próbálja letelepedésre bírni Debrecen az innovatív
vállalkozásokat. A városi közgyűlés annak ellenére módosította a helyi adóról szóló rendeletét, hogy tisztában volt azzal: a kedvezmény az uniós jogalkalmazásba ütközik, de legalábbis aggályos annak szabályszerűsége.
A tavaly májusban kelt jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a közgyűlés úgy határozott: a
városban letelepedetett társaságok az innovációra, kutatás-fejlesztésre fordított költségek egy részével csökkenthetik az iparűzési adójukat. Az adó legfeljebb 80 százaléka csökkenthető az innovációs költségek, például kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szabadalmi díj öt százalékáig.
A város több mint egy éve dolgozik az ügyön annak ellenére, hogy az ötlet születésekor mindenki tisztában volt a jogszabályi ütközésekkel. Az uniós szabályok szerint ugyanis az idén már nem lehet semmilyen helyi adót érintő kedvezményt kínálni csak akkor, ha azt elvileg minden vállalkozás igénybe vehetné. A kedvezmény mértéke sem lehet csillagászati: a helyi adókról szóló törvény szerint ugyanis a kedvezményt csak 2,5 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni, e fölött már nem jár. A támogatás maga sem lehet akármilyen: praktikusan a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményt engedélyezi a jogszabály.
Ennek értelmében minden plusz munkahely megteremtése egymillió forinttal csökkentheti az iparűzési adó alapját. Debrecen nem a munkahelyteremtést, hanem az innovációt támogatná, ráadásul felső korlát nélkül. A közgyűlés arra hivatkozott, hogy a társas vállalkozások különadójához is kapcsolódik k+f kedvezmény, ennek tükrében pedig akár az iparűzési adóra is ki lehet ezt terjeszteni. Azt a jegyzőkönyvben Kósa Lajos polgármester is elismeri, hogy a lex Audi néven is elhíresült kedvezmény nem adót, hanem adóalapot csökkent. Emellett azt sem rejtette véka alá a polgármester, hogy a Pénzügyminisztérium nem találta összeegyeztethetőnek a közösségi joggal a változtatást.
A pénzügyi tárca ugyanakkor semmit sem tehet az ilyen típusú, vélt vagy valós szabálytalanságokkal szemben – mondta lapunknak Kőszegi Márk, a tárca helyettes szóvivoje. A minisztérium jogilag ugyanis nem felettes szerve az önkormányzatoknak, azok felügyeletét a közigazgatási hivatalok látják el.
Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal saját hatáskörében kezdett eljárást, mert egy normál törvényességi eljárás során felfigyeltek a törvénysértésre – mondta lapunknak Fazakasné Veszprémy Anna, a regionális közigazgatási hivatal főosztályvezetője. Először egy úgynevezett előkészítő iratot
juttattak el a debreceni önkormányzatnak tavaly decemberben, amelyben lehetőséget adtak a közgyűlés számára, hogy önként módosítsa a rendeletet.
A közgyűlés ezt nem tette meg, így a hivatal ezt követően április 3-án törvényességi észrevételt tett az ügyben, de a közgyűlés a másodszori felszólításra sem reagált pozitívan. Az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybírósághoz kerül, mert a közigazgatási hivatal a testülethez fordult a szabálytalan adókedvezmény megszüntetése céljából.
Forrás: NAPI