David Cameron egy birminghami kampányrendezvényen kijelentette: ha a jelenlegi koalíciót vezető konzervatívok a jövő csütörtöki parlamenti választások után kormányon maradnak, a parlamenti időszak első száz napjában törvényjavaslatot terjesztenének be az alsóház elé arról, hogy ötéves kormányzati mandátumuk végéig nem lehet emelni a személyi jövedelemadót, az áfát és a társadalombiztosítási hozzájárulást.
Cameron szerint további nehéz költségvetési kiigazítási döntéseket kell hozni a deficit lefaragása végett, de ezt meg lehet csinálni úgy is, hogy "nem a keményen dolgozó emberek pénztárcájában kotorászunk".
A kormányfő szerint a konzervatívok ehelyett inkább az adócsalókat és az adóelkerülőket vennék célba, akiktől évente akár 5 milliárd fontot (2100 milliárd forintot) is be lehet hajtani.
Cameron kijelentette: a dolgozó britek "már eleget adóztak", ezért itt az ideje, hogy a gazdaság fellendüléséből eredő többletjövedelmek nagyobb hányadát tarthassák maguknál, és "arra költsék, amire akarják".
Ed Balls, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje Cameron beszéde után a BBC-nek kijelentette: a konzervatívoknak az áfát mindenképpen emelniük kellene, ha tartani akarják magukat saját államháztartási konszolidációs menetrendjükhöz, amely a 2017-2018-as pénzügyi évre irányozza elő a költségvetés kiegyensúlyozását.
Balls kiemelte, hogy a Konzervatív Párt az előző, 2010 választások előtt is megígérte, hogy nem lesz adóemelés, de az általuk vezetett kormánykoalíció már 2011-ben 17,5 százalékról 20 százalékra emelte az áfát.
William Hague, aki tavaly nyárig Nagy-Britannia külügyminisztere volt, azóta pedig a londoni alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, Balls szavaira reagálva kijelentette: a 2010-es választások után a jelenleginél sokkal súlyosabb volt a pénzügyi helyzet, mivel a konzervatív-liberális kormánykoalíció "csaknem görög méretű" deficitet örökölt munkáspárti elődjétől. Hague szerint az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció immár lehetővé teszi a jelenlegi kormánynak az "egyértelmű garanciavállalást" arra, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesznek adóemelések.
A Munkáspárt választási programjában szerepelnek adóemelések, de ezek elsősorban a legtehetősebbeket érintenék. Kormányra kerülése esetén a Labour a mostani 45 százalékról 50 százalékra emelné az évi 150 ezer fontnál (63 millió forintnál) többet keresők személyi jövedelemadóját, a 2 millió fontnál (840 millió forintnál) nagyobb értékű ingatlanokra külön luxusadót vetne ki, a társasági adót pedig visszaemelné a jelenlegi 20 százalékról 21 százalékra.