A szakmai érdekegyeztetés, ha egyáltalán maradt belőle valami, üres és tartalmatlan. Ez vezetett oda, hogy a rendszerváltás óta először a közoktatás összes érintett szakszervezetének együttes felhívására pedagógusnapon pedagógusok ezrei tiltakoznak és demonstrálnak Magyarországon az oktatásirányítás tevékenysége ellen.
Jól működő programokat állítottak le, s amivel próbálkoztak, kudarcba fulladt. Nem folytatták az Iskolafelújítási Programot, de látványosan megbukott a ”kisiskolák újranyitásának” általuk indított programja, hiszen érdeklődés hiányában még azt a jelképes összeget sem tudták elkölteni, amit erre szántak!
Az állam szerepének megerősítéséről beszélnek, de mindent megtettek azért, hogy önkormányzati intézmények egyházi fenntartásba kerüljenek. Támadták és támadják az alapítványi iskolákat, gyengítve és megbénítva a magyar oktatásügy egyik olyan területét, ahonnan a legtöbb és legszínvonalasabb oktatási-pedagógia innováció származik. Rossz út, rossz irány!
A pedagógusoknak életpálya modellt, meg nagyobb kiszámíthatóságot ígértek, de egyetlen ezzel kapcsolatos tervüket nem fogadta el még saját kormányuk sem, s ez azt jelenti, hogy a közoktatásban nőtt a bizonytalanság, nőtt a kiszámíthatatlanság! Tömegével rúgták ki azokat az embereket, akik politikai hovatartozástól függetlenül egymást követő kormányoknak dolgoztak, munkájukkal megalapozva a szakpolitikai döntéseket, így a kereszténydemokrata oktatásirányítás az egész tanév során nem volt képes színvonalas háttértanulmányok és háttérszámítások elkészítésére. Az eredménytelenségnek nem kis mértékben épp ez az oka!
”Ostobák vagy bohócok!” – ezzel a karakteres jellemzéssel indította az oktatásért felelős államtitkár egy nyilatkozatában az Első Nemzeti Tanévet. A tanév befejeztével, pedagógusnapon a bizonyítványt maguk a pedagógusok állítják ki!
Mindezek alapján az MSZP a kereszténydemokrata oktatásirányítás tevékenységét a most befejeződő tanévben teljes kudarcnak látja! Egy év hűhó semmiért!