Helyes légzés, hosszabb élet

1. A széndioxidhiánytól felborul a vér és a sejtek pH-egyensúlya, ami zavart okoz az enzimek és a vitaminok működésében, ez pedig különféle anyagcsere problémákat idéz elő.

2. A széndioxidhiány görcsöt idéz elő a szervezet simaizomzatában, így a tüdő hörgőinek simaizmaiban, az erek falának simaizmaiban, a szívben, a belekben, az epevezetékben és más szervekben. A hörgők összehúzódása nehézlégzést, köhögést, asztmarohamot, az erek összehúzódása pedig magas vérnyomást, hosszú távon pedig a szív túlterhelését eredményezi.

3. Ha csökken vér széndioxid tartalma, az oxigén erősebben kötődik a hemoglobinhoz, nehezebben válik le róla és nehezebben jut el az agysejtekbe, a

szívbe, a vesébe és más szervekbe. Más szóval: minél intenzívebb a légzés, annál kevesebb oxigént kapnak az agysejtek, a szív és a vese is. Ez a törvény egy dán tudós révén vált ismertté az egész világon, Bohr-hatás néven.

4. A hiperventiláció által kiváltott agyi oxigénhiány (hypoxia) azt a téves érzetet kelti, hogy levegőhiány áll fenn, ezért ösztönzi a légzőközpontot, amitől még inkább fokozódik a légzés és ezzel bezárult az ördögi kör, a folyamat önfenntartóvá sőt, öngerjesztővé válik.

5. A túllégzés miatt a szervezet minden sejtje folyamatosan oxigénhiányban szenved. A tartósan oxigénhiányos sejtek pedig sebezhetőbbek, védtelenebbek a betegségekkel szemben. A helyzetet tovább súlyosbítja az 1. pontban említett anyagcserezavar. E két dolog együttes hatására előbb-utóbb kialakul valamilyen betegség, méghozzá mindenkinél olyan, amilyenre geneteikailag leginkább hajlama van. Ilyenformán elmondható, hogy nemcsak a COPD és az asztma, de a legtöbb jelenkori népbetegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a helytelen légzés.

Prof. Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko (1923-2003) légzési módszerének elméleti háttere