A monetáris tanács szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú teljesítését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését teszi lehetővé - közölte a testület kedden a Magyar Nemzeti Bank honlapján.
A monetáris tanács keddi ülésén 2015. július 22-i hatállyal 1,5 százalékról 15 bázisponttal 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A monetáris tanács közleménye szerint a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
A kamatdöntő testület szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése, a belső kereslet élénkülése ellenére, a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat.
A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.
Júniusban a fogyasztói árak továbbra is alacsony dinamikát mutatva éves és havi alapon kismértékben növekedtek, a maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A rövid távú kilátások továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek.
A testület értékelése szerint a hazai reálgazdasági és munkaerő-piaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony inflációs környezet tartósan fennmaradhat, így a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
A monetáris tanács úgy látja, hogy a hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, az erőteljes növekedéshez a belső és a külső kereslet egyaránt hozzájárul.
Felhasználási oldalon folytatódhatott a belső kereslet bővülése. A külkereskedelmi többlet a májusi adatok alapján érdemben meghaladta az egy évvel korábbi értékét. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében bővült a forgalom. Az ipari teljesítmény a májusi adatok alapján, éves alapon némileg lassabb dinamikával bővült a korábbi hónapokhoz képest. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, a mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését - olvasható a monetáris tanács közleményében.
A forint euróval szembeni árfolyama érzékelhető ingadozás mellett, a nemzetközi tényezőkhöz köthetően kezdetben gyengült, majd a befektetői hangulat javulásával érdemi erősödést mutatott. A hazai CDS-felár az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban nem változott érdemben, míg a hosszú államkötvény hozamok esetében csökkenés volt megfigyelhető. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány - mutat rá a kamatdöntő testület közleményében.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.