Magyarország folytatja az unortodox monetáris politikáját címmel közölt gazdaságpolitikai elemzést a francia Le Monde.
A mértékadó francia napilap a keddi, huszadik alapkamat-csökkentés kapcsán William Jacksont, a Capital Economist elemzőjét idézte, aki szerint az intézkedés jól szemlélteti, hogy miután Orbán Viktor az új alkotmányban több teret biztosított a kormánynak a jegybank intézkedéseiben, majd kinevezte a hozzá közel álló Matolcsy Györgyöt az intézmény élére, a monetáris politikára is rátette a hatalom a kezét.
A cikkszerző Marie Charrel szerint a miniszterelnök a tekintélyelvűséget és a populizmust ötvöző gazdaságpolitikát folytat, ellentétben az euróövezetben bevezetett megszorító politikákkal. A 2009-ben mély recesszión átment ország talpraállításáért a keresletet ösztönözte és célzott adóemeléseket vezetett be: olyan ágazatokra vetett ki különadókat, amelyekben a külföldi befektetők vannak jelen, elsősorban a bankokra. A devizahitelekkel megterhelt háztartások fogyasztásának enyhítésére pedig csökkentette az energiaárakat. Ezek az intézkedések pedig meghozták a gyümölcsüket: az államadósság a GDP-arányos 80 százalékon stabilizálódott és az ország kikerült a túlzott deficiteljárás alól, amelybe 2004-ben került bele. A GDP tavaly 1,2 százalékkal nőtt, miközben az Európai Bizottság 0,7 százalékot jelzett előre - emlékeztetett a Le Monde. Erik Berglöf, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank vezető közgazdásza szerint mindez biztató, de nem oldotta meg az ország strukturális gondjait, amelyek száma jelentős, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami intervenciós politika miatt nem kedvező a környezet a befektetéseknek. A különadókkal és a rossz hitelekkel megterhelt bankszektor pedig nagyon sérülékeny, s emiatt a bankok nagyon keveset hiteleznek. Alexandre Vincent, a BNP Paribas részéről azt mondta a lapnak, hogy emiatt a külföldi bankok, amelyek a magyar pénzintézetek 80 százalékának a tulajdonosai, csökkenteni próbálják kitettségüket az országban, és ez fékezi a gazdaság fellendülését. A közgazdászok szerint a kormány a választások után feltehetően új intézkedéseket vezet be a vállalati hitelezés támogatására, a jegybank viszont befejezi a kamatcsökkentési ciklusát.