Már az új Alkotmány koncepciójából kiderült, hogy a kormánynak nem minden család egyforma. Elsőrendű, megkülönböztetett védelemben megfogalmazásuk szerint csak a férfi és nő házasságán alapuló családot” kívánják részesíteni. Vagyis lefokozzák, másodrangúvá teszik az egyszülős családok és a gyermeket nevelő élettársak százezreit is, saját világnézetüket, elvárásaikat erőltetik rá mások magánéletére.
Máris kiderült, hogy nem csak elvekről, nem csak az Alkotmány betűjéről van szó. Az új családi adókedvezmény-rendszer kemény forintoktól fosztja meg már nem csak azokat, akik kevesebbet keresnek, de azokat is akik a kormánynak nem tetsző családtípusban élnek.
A családi adókedvezményt igénylők ezekben a hetekben szembesülhettek azzal: hiába nevelnek gyerekeket, közülük nem mindenki minősül rendes” családnak.
Ha a szülők elváltak, még a lehetőségét is kizárják annak, hogy a két szülő együttesen igénybe tudja venni az adókedvezmény teljes összegét. Ha pl. a mamánál vannak a gyerekek, és az ő fizetése nem elég a teljes adókedvezmény felhasználásához, hiába van akár a legjobb szülőtársi viszonyban az elvált apával, hiába vesz részt az anyagilag is a gyerekek eltartásában, nem vehetik igénybe az apa segítségét az adókedvezmény érvényesítéséhez. Vagyis nem csak azért büntetik az édesanyát, mert a keresete nem magas, hanem azért is, mert elvált.
De büntetik az élettársakat is. Hiába nevelnek közös háztartásukban akár sok éve három gyereket, ők nem számítanak igazi háromgyerekesnek. Ha a közösen nevelt három gyerek közül valamelyik egy előző házasságból származik, vagyis nem biológiailag is közös gyerek, akkor a család több tízezer forinttól eshet el. Nem jár nekik ugyanis az a gyerekenként jóval magasabb kedvezmény, ami csak a háromgyerekes családoknak jut. A helyzet csak akkor változik, ha az állam nyomására mégiscsak hajlandóak az oltár és az anyakönyvvezető elé járulni: akkor már nem számít a vérszerinti származás, jöhet a háromgyerekes kedvezmény.
A való élettel szembeni érzéketlenséget mutatja az az amúgy jószándékú szabály is, hogy az adókedvezmény a magzat 91. napjától vehető igénybe. Tekintsünk el attól, hogy szerencsétlen orvosoknak igazolást kell adniuk arról, most éppen 88 vagy 92 napos a magzat. De belegondolni is rossz abba, hogy ha a kismamát az a tragédia éri, hogy magzatát a negyedik hónapban elveszti, még az adóhatósághoz is rohangálnia kell, vagy évvégén adóbefizetéssel tartozik. Aki a várandós kismamáknak segítséget akar adni, annak emberségből, tapintatból más formát kellett volna választania.
Mindazok, akik a bonyolult űrlapokat a napokban töltötték ki, már láthatták: büntetik, ha kevesebbet keres, büntetik ha a családban az anyuka gyesen van, és az apa egyedüli fizetése nem elég a teljes kedvezményhez, és büntetik akkor is, ha nem úgy él, ahogy a kormány prédikálja. A kormány és az adóhatóság bevonult a hálószobákba.
Lendvai Ildikó,
az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja
Kiadó: MSZP