„Kedves Szerkesztő Úr!
Véletlenül találtam rá az interneten egyik tehetségtelen és primitív írására, amelyben azt panaszolja, hogy az ön tudomása szerint semmi kellemetlenségem nem lett az egyetemen -munkahelyemen - abból, hogy március 15-én hordák élén randalíroztam. Jól tudja, kedves Szerkesztő Úr. Nem lett kellemetlenségem. És nem is lesz. A MAGUKFAJTÁK ideje ugyanis lejárt.
Nem garázdálkodhatnak tovább a MI HAZÁNKBAN ugyanis MI ITT ITTHON VAGYUNK - és felemeljük a fejünket. Az nem úgy megy, mint a régi szép kommunista időkben, hogy a MAGUKFAJTÁK "odaszóltak" és akkor valakit kirúgtak a munkahelyéről, esetleg "elvittek" és a MAGUKFAJTÁK beköltözhettek a lakásába. NEM KEDVES SZERKESZTŐ ÚR, ennek vége. Ébredjenek fel! Visszavesszük a MAGUKFAJTÁKTÓL Magyarországot, MERT NEKÜNK CSAK EZ AZ EGY HAZÁNK VAN!
Szivélyes üdvözlettel
Morvai Krisztina
egy randalirozó, aki nem rezel be a MAGUKFAJTÁTÓL és ugyanerre bíztatja az összes MAGUNKFAJTÁT”