A város fideszes vezetése szisztematikusan építi ki a Horthy-rendszer reinkarnációját Debrecenben:
• Trianon-szindróma
• Tisza István kultusz
• Összefonódás a történelmi egyházakkal
• Türelmetlenség a politikai ellenfelekkel szemben, főleg a liberalizmus eszméinek szisztematikus lejáratása
• Szélsőjobboldali hőzöngők támogatása(Kossuth tér, áramellátás stb)
• Konzervatív szellemi körök támogatása (kitüntetések, megrendelések, Őrváros szerep)
• MOST BETÖRT Wass Albert!(már eddig is volt emlékhelye Pallagon)
, Wass Albert szoborállításának ügye a tipikus trójai faló esete:
• Nem merik a várossal állíttatni – de mégis közgyűlés elé citálják az ügyet
• A Polgári Casinó nevű fideszes lobbiklub a megrendelő!
• Az elhíresült szotákvilla elé akarják felállítani ! A fidesz ezzel fizetteti meg a 14 milliós villát Szotákkal!! (mint az egyetem és Tisza István)
Legalább várnák meg, ameddig tisztázódik ennek az embernek a szerepe:
1, Hungarista – fasiszta múlt:
Wass Albert, bár 1951-től 1998-ig a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának (HMH) aktivistája volt, nem is annyira hungarista, mint inkább a német - fajelméletre épülő - nemzetiszocializmus követőjeként jellemezhető - állítja Szemenyei-Kiss Tamás, a hírszolgálat egykori vezetője. A HMH teljes anyaga jelenleg feldolgozásra vár az Országos Széchényi Könyvtárban, rendezése után kaphatunk képet Wass tengerentúli tevékenységéről.
Miközben az író a 134 egyesületet magába foglaló Erdélyi Világszövetség elnökségét, valamint az Amerikai Magyarok Szövetségének alelnöki tisztét töltötte be, rendszeresen publikált a Hídfő című szélsőjobboldali lapba.
A havilap - a "keresztény nemzeti magyarság legbátrabb harcos lapja" - az antibolsevista jobboldali emigráns csoportokat próbálta összefogni, valamint a hungarizmus gondolatát szolgálni. A lap vezetője 1968-ig Marschalkó Lajos volt, aki egy időben a Hungarista Hírszolgálat munkáját is irányította. Halála után Fiala Ferenc, Szálasi egykori sajtófőnöke vette át a Hídfő szerkesztését. A lap munkatársai között találhatjuk többek között Wass Albertet, Nyisztor Zoltán katolikus papot, a Nyilaskeresztes Párt, majd a Hungarista Mozgalom tagját, valamint Krupa Sándort, Füry Lajost és Fáy Ferencet. "
2, Tisztázni kellene írói munkásságának értékét:
- Wass Albert jó író volt, politikai szerepének megítélése körül azonban zavarok keletkeztek - állítja az ÉS-nek Pomogáts Béla irodalomtörténész. Szerinte Wass irodalmi kanonizációja addig nem kezdődik meg, amíg az erősen hiszterizált politikai légkör el nem csendesedik körülötte. A jobboldal orákulumként tiszteli, míg a baloldal teljesen elveti munkásságát. Pomogáts Béla szerint Wass - Tamási Áron és Nyírő József után - az erdélyi irodalom egyik jelentős alkotója volt, akinek realisztikus regényei a 30-as évek társadalmi problémáival foglalkoznak. Az irodalmár vélekedése szerint ahhoz, hogy meg lehessen ítélni Wass művészetét, először múltját kell tisztázni.
- Máraival és Faludyval szemben a szélsőjobbnak is fel kell mutatnia egy emigráns, üldözött írót - magyarázza a Wass-kultusz egyik lehetséges okát Fried István irodalomtörténész, aki szerint Wass közel sem olyan jelentős alkotó, mint hírlik. A világirodalomban számos művészt részegítettek meg szélsőbalos vagy szélsőjobbos eszmék, de például Szabó Lőrincnek, Arthur Koestlernek vagy Albert Camus-nek volt ereje leszámolni korábbi politikai nézetével.
A professzor szerint amíg nem tárják fel Wass valóságos múltját, addig az író kultuszfigura marad, és kívül esik az irodalmi kánonon. A Wass-életmű is jobban járna, ha kizárólag esztétikai szempontok alapján ítélnék meg. Fried István példaként említi a norvég Knut Hamsunt vagy a francia Céline-t, akik a második világháborúban nyíltan szimpatizáltak a nácikkal, ami miatt börtönbüntetésre ítélték őket, de a mai napig kiadják műveiket, mert kitűnő írók voltak, tette hozzá.
3, A háborús bűnösség kérdése:
Ez év május tizedikén a Kolozs megyei törvényszék elutasította a háborús bűnösként távollétében halálra ítélt Wass Albert (gróf Czegei Wass Albert) perújrafelvételi kérelmét. Amikor a bécsi döntés nyomán a magyar katonaság bevonult Észak-Erdélybe is, a kiürítések után - így mesélték - bizonyos atrocitásokat jegyzett fel a krónika. Czegei Wass Albertet 1946-ban a romániai népbíróság távollétében ítélte halálra háborús bűnösként.
A háborús bűnösséget szankcionálni rendelt törvények nemzetközi törvények s mint ilyenek, felette állnak a romániai, magyarországi, németországi, stb. jogszabályoknak. Ha vitatjuk az erdélyi földesúr bűnösségét, akkor (logikusan, következetesen) felül kell vizsgáltatnunk a Nürnbergben hozott bírósági döntéseket s ugyanakkor Szálasira és társaira kimondott halálos ítéleteket is.
Kérdezem tehát:
Miért kell nekünk ilyen ellentmondásos személynek szobrot állítani?
Mi liberálisok minden politikai eszközt igénybe veszünk azért, hogy megakadályozzuk a Wass szobor felállítását!
Gadus istván
önkormnányzati képviselő
az SZDSZ megyei elnöke