- Megoszlik a horvát gazdasági szakértők véleménye arról a lehetőségről, hogy a Mol eladhatja a tulajdonában lévő INA-részvényeket, mert egyesek szerint gazdasági, mások szerint viszont politikai a magyar kormány lépése. Davor Stern gazdasági szakember, aki korábban az INA vezérigazgatója és Horvátország gazdasági minisztere is volt, azt mondta, hogy a magyar kormány lépése - miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére - várható volt.
"Ez várható lépés volt, amire a magyar kormánynak inkább gazdasági, mint politikai okai voltak" - nyilatkozta Stern a Hina horvát hírügynökségnek. Szerinte a részvényesek többsége hasonló helyzetben ugyanilyen döntést hozna, mert a portfólió értékét és lehetőségeit is szem előtt kell tartani. Arra a kérdésre, miszerint várható-e, hogy a Mol valóban eladja az INA-részvényeket, Stern azt válaszolta, hogy ez reális lehet, amennyiben a potenciális vásárlók érdeklődést mutatnak.
Ljubo Jurcic, a horvát közgazdászok egyesületének elnöke szerint viszont a magyar kormány részéről politikai lépésről van szó, aminek számos káros következménye lehet Horvátországra nézve. Jurcic szerint ez azt a negatív üzenetet közvetíti a befektetők számára, hogy Horvátország még a saját nemzetközi előírásaihoz sem tartja magát, és ez politikai, illetve diplomáciai botránnyá nőhet. Emellett ezt éppen egy szomszédos, baráti ország közvetíti, amely ugyanahhoz a nemzetközi biztonsági és politikai erőhöz tartozik, mint Horvátország. Jurcic az Al-Dzsazíra televízió balkáni csatornájának nyilatkozva kiemelte, hogy a Mol törvényes úton jutott az INA-ban lévő tulajdonrészéhez, ezt követően pedig a részvényesek egymás között szervezték meg a vezetői összetételt. Amennyiben eközben bűncselekményt követtek el, például megvesztegetést, akkor azért mindig az adott felelős személy vonható felelősségre, nem a cég - tette hozzá Jurcic.
Mirko Zelic akadémikus, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja úgy véli, hibás lépés volt, hogy a Mol saját emberét nevezte ki az INA élére. "A magyarok ezzel maguk alatt vágták a fát. Ez nem megszokott az olajiparban, mert a vállalatok többsége, amikor megvásárol egy gyárat, helyi menedzsmentet nevez ki" - magyarázta Zelic. A szakember példaként a bankokat említette, amelyek 90 százalékban külföldi tulajdonban vannak, a vezetőség mégis horvát.
Szeptemberben arról is voltak találgatások, hogy a horvát kormány eladhatja saját részesedését az INA-ban. A Bloomberg gazdasági hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a horvát kormány tárgyalásokat folytat a Rosznyeft orosz olajipari vállalattal az INA feletti ellenőrzés ügyében a magyar Mollal fennálló konfliktus feloldására. Zágráb azonban tagadta ezeket a híreket.
A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja.
A magyar kormány szerdán a Mol portfóliójának felülvizsgálata mellett arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Mol-t, illetve a Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kabinet döntött arról is, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány nyilatkozatát.
A magyar kormánydöntés azt követően született, hogy zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A horvát politikust ezért tíz év szabadságvesztésre ítélte a horvát bíróság. A Mol már számos alkalommal visszautasította a vádakat.
Szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának neve.