Komoly károkat okozna Brüsszel a közös agrárpolitika (KAP) tervezett átalakításával - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös közleményben szerdán.
A közleményben felidézik, megkezdődött az uniós vita a közös agrárpolitika átalakításáról, amelynek első lépéseként az Európai Bizottság egy német bölcsészprofesszort és testületét kérte fel az indító javaslatok megfogalmazására
testület - amelynek munkájába egyetlen gazdaszervezetet sem hívtak meg Kelet-Közép-Európából - lesújtó javaslatokat fogalmazott meg a 2027 utáni agrártámogatások átalakítására, többek között a területalapú támogatások megszüntetését és az európai állattenyésztés visszaszorítását - írták a közleményben.
A "Stratégiai Dialógus" elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetése. Ezzel a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben - például Ukrajna, Brazília, Marokkó -, számuk drasztikus mértékben lecsökkenne. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át - hívták fel a figyelmet.
Kitértek arra, hogy a támogatások megszüntetésével rendkívüli módon emelkednének a termelési költségek, ami a fogyasztói árak emelkedésével járna, ezzel teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos harmadik országokból származó élelmiszerek előtt.
A bizottság által felkért testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, adóval sújtanák az állattartó gazdákat. Az intézkedés - minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére - nagyban lerontaná a magyar állattenyésztési ágazat kilátásait - fűzték hozzá.
- áll a közleményben.
A NAK és a Magosz álláspontja szerint a KAP jövőjének alakításakor kiemelt figyelmet kell szentelni az uniós piac védelmének, a harmadik országokból származó import ugyanis nem élvezhet előnyt az EU-ban megtermelt árukkal szemben. Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszerellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni.
Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem túlbonyolítani, hanem egyszerűsíteni kellene, és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét - ismertették a közleményben.
"Rólunk, nélkülünk ne döntsenek!" - hangsúlyozta a két agrárszervezet közös közleményében.