Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén idei első, januári ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
A kamatdöntő ülést követően kiadott közlemény szerint a monetáris tanács nem változtatott előretekintő iránymutatásán, a döntéshozók szerint az inflációs környezetet övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé, és indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása.
A közleményben hozzátették, a monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
A globális kockázati indikátorok érzékenyen reagáltak a geopolitikai és kereskedelmi fejleményekre, míg a világpiaci olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek. A Federal Reserve a piaci árazások alapján idén kétszer mérsékelheti az irányadó ráta célsávját, míg az Európai Központi Bank esetében a piacok az irányadó ráta változatlan szinten tartására számítanak. A régiós jegybankok nem változtattak a kamatkondíciókon - írták a közleményben.
A döntéshozók rámutattak arra, hogy a hazai reálgazdaságot továbbra is kettősség jellemzi. Az decemberi kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom bővülése folytatódott, míg az ipari és építőipari termelés volumene csökkent novemberben. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során lassanként oldódik, a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben azonban továbbra is alacsony.
A jegybankárok szerint
A magas költségvetési kiadások ugyanakkor nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését. A felvevőpiacok fokozatos élénkülése mellett az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei is támogatják az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg többlete éves átlagban tartósan a GDP 2 százaléka körül alakul - írták.
2025 decemberében az infláció 3,3 százalékra, a maginfláció 3,8 százalékra mérséklődött, így éves átlagban 4,4 százalékos volt a fogyasztói árindex. Az árdinamika mérséklődése elsősorban az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek inflációjának csökkenéséhez köthető, míg a piaci szolgáltatások és az iparcikkek havi átárazása a historikus átlag felett alakult. Az elmúlt félév során a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, ugyanakkor a lakossági inflációs várakozások stagnáltak - jegyezték meg.
A külső költségkörnyezet általános javulása, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Ugyanakkor az év eleji vállalati átárazások alakulása bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve.
A monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében - áll a közleményben.
Az előző, tavaly decemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.