A világgazdasági válságot követően tavaly világméretekben már nőtt a külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI) értéke, ám még messze van a válság előtti szinttől - írja éves jelentésében az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD).
A kedden nyilvánosságra hozott, "World Investment Report 2011" című elemzés szerint az FDI értéke 1,323 ezer milliárd dollár volt 2010-ben, több a 2009. évi 1,171 ezer milliárd dollárnál, ám kevesebb a 2007. évi rekord 2,175 ezer milliárd dollárnál.
A céltérségek szerinti összesítés alapján a fejlett országokba 601 milliárd dollárnyi, míg a fejlődő piacokra 722 milliárd dollár külföldi tőke áramlott. Az Európai Unió egészében ez a szám 305 milliárd dollár.
Az UNCTAD jelentése szerint a Magyarországra érkező FDI 2,37 milliárd dollár volt, több az előző évi 2,05 milliárd dollárnál, ám kevesebb a 2008. évi 7,38 milliárd dollárnál.
A fejlett országok összesen 935 milliárd dollárt fektettek be FDI formájában 2010-ben, míg a fejlődő piacok 328 milliárd dollárt. Az előző évben rendre 851 milliárd dollár és 271 milliárd dollár volt ez a szám.
Ágazati szinten csökkent a szolgáltatásokba irányuló befektetések aránya, miközben a legnagyobb esés a pénzügyi szektorban volt. A feldolgozóipari FDI értéke is csökkent ugyan, de arányát tekintve nőtt, az összes beruházás közel felét tette ki 2010-ben.
A tanulmány budapesti bemutatóján Simai Mihály akadémikus felhívta a figyelmet: noha a liberalizáló intézkedések még mindig túlsúlyban vannak, a stratégiai iparágakba érkező külföldi tőkeberuházások korlátozásán túl egyre nagyobb teret hódít a nemzeti tőke védelme. Jellemző az is, hogy az egyes államok gazdaságpolitikájában egyre fontosabbá válik az iparpolitika - hangsúlyozta az akadémikus.
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete által szervezett konferencián az akadémikus kiemelte, hogy a vállalati összeolvadások és felvásárlások értéke 14 százalékkal emelkedett. Ezen belül a tranzakciók között jóval nagyobb volt a kis- és középvállalatok aránya és visszaesett a hatalmas társaságok súlya - tette hozzá.
A közgazdász tájékoztatása szerint 2010-ben a világ 100 legnagyobb ipari társasága közül 7 volt feltörekvő piaci vállalat: egy brazil, két dél-koreai, egy maláj és egy mexikói.
Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a konferencián arról beszélt, hogy a magyar vállalatok kevéssé tudtak bekapcsolódni a nemzetközi termelési láncokba, mivel a gazdaságpolitika a globális iparágakban igyekezett elősegíteni részvételüket. Ezek az iparágak globális szinten szervezik ellátási logisztikájukat, így méretgazdaságossági szempontok miatt nem vették komolyan a magyar középvállalatokat.
További akadályként említette, hogy az elsődleges technológiai feltételek biztosításán túl ezeknek a beszállítóknak számos követelménynek kell megfelelniük, többek között vállalatirányítási, készletgazdálkodási, környezetvédelmi és képzési feltételeknek. Ezek az immateriális beruházások költségesek és mintegy egy éves felkészülést igényelnek - hangsúlyozta a közgazdász. "Ma jóval nehezebb beszállítóvá válni, mint egy-másfél évtizeddel korábban" - mondta.
Súlyos problémának nevezte a szakképzett munkaerő hiányát. Példaként említette, hogy a Mercedes kecskeméti beruházásánál - annak ellenére, hogy a városban élő hatezer álláskereső elegendő lenne a létesítmény igényeinek fedezésére - későn indították el a szükséges szakembereket képző oktatási programokat, ráadásul ezekre a képzésekre kevesen is jelentkeztek.
Mti