Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: a svéd modell azokban az országokban lehet sikeres, ahol a gazdaság évről-évre legalább öt százalékkal növekszik, ahol aránylag fiatal a társadalom, és ahol hetven százalék felett van a foglalkoztatottsági ráta, vagyis az összes munkaképes korú polgár dolgozik.
Hozzátette: Magyarország demográfiai, foglalkoztatási adatai, gazdasági és társadalmi viszonyai teljesen eltérőek Svédországétól. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára megjegyezte azt is, hogy az 1994-ben bevezetett modell Svédországban sem működik tökéletesen, hiszen az elméletileg önfenntartó rendszerben hiány keletkezett a válság hatására.
A politikus azt mondta: a svéd "virtuális tőkésítési" nyugdíjmodellben nem valóságos, hanem egy virtuális nyugdíjszámlát vezetnek, amelynek az a lényege, hogy annyi nyugdíjat fizetnek ki egy adott évben, mint amennyi járulékot abban az évben beszedtek. Így lesznek olyan évek, amikor az éppen akkor nyugdíjba menők jól járnak, és lesznek olyan évek is, amikor nem járnak jól a nyugdíjba vonulók - magyarázta.
Kérdésre elmondta, hogy Svédországban 67 év a nyugdíjkorhatár, a svéd munkavállalók átlagosan 65 évesen mennek nyugdíjba, míg Magyarországon jelenleg 62 év a korhatár és 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek.
A magyar nyugdíjrendszer fenntartható, finanszírozható akár 2050-ig, hiszen az elmúlt években megtették az ehhez szükséges intézkedéseket - hangsúlyozta Korózs Lajos, példaként említetve, hogy ha valakinek 100 ezer forint a fizetése, akkor a jelenlegi magyar rendszer alapján 68 ezer forint nyugdíjra számíthat, míg ha bevezetik a svéd modellt, akkor 56 ezer forintra számíthatna.
Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország jelenleg évente háromezer milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére, ennek az összegnek a nyolcvan százalékát fedezik a járulékbefizetések, egyötödét ki kell pótolni adóbevételekből.
Forrás: