Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a "tekintélyes horderejű és széleskörű" megállapodást, amelynek eredményeképpen "a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak".
A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.
A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt - idézte fel. Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében
.A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett.
A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka - mondta.
Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy "Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!" Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék - mutatott rá a főpolgármester.
Kijelentette: "Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye".