Századvég: a költségvetésben további 100-150 milliárdos tartalékra lehet szükség

Pro... - 2012-02-23

Kedvező, hogy a kormány már kedden döntött a GDP 0,1 százalékát érintő megtakarításról, de a szabadon felhasználható 250 milliárd forintos költségvetési tartalékot további 100-150 milliárddal kellene növelni ahhoz, hogy az évközben fellépő kockázatokat a hiánycél biztos tartása érdekében a kabinet kezelni tudja - felelte Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgató-helyettese az MTI kérdésére.

     Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül - januárban 107,3 milliárd forint többlettel zárt - közölte a részletes pénzforgalmi mérleget a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.

    A törvényi előirányzat szerint 2012-ben a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya 576,2 milliárd forint lehet.

    Az adatközlés után Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgató-helyettese az MTI kérdésére elmondta: miközben a januári áfa-bevételek a vártnál kedvezőbbek, az szja-bevételek viszont egy kissé kedvezőtlenebbek a vártnál, a januári államháztartási  többletnek technikai okai vannak, ami az önkormányzati rendszer átalakításával és az EU-s támogatások ütemezésével függ össze, a technikai hatás 150 milliárd forintos többletként jelentkezik.

    Tóth G. Csaba úgy véli, hogy akkor tartható biztosan a kormány által kitűzött, GDP-arányosan 2,5 százalékos hiánycél, ha a jelenlegi 250 milliárd forintot kitevő, szabadon felhasználható költségvetési tartalék további 100-150 milliárddal bővül. Ugyanis  az említett 250 milliárd forint szeptemberi zárolása esetén reális a 2,5 százalékos hiány tartása, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint további 100-150 milliárdos kiadási kényszer keletkezhet évközben, s ha ez utóbbi forgatókönyv valósulna meg, és nem lenne meg ez a 100-150 milliárdos további tartalék, akkor a hiány 3-3,5 százalék lenne.

    A kormány keddi döntését azért értékelte igen kedvezőnek a Századvég Gazdaságkutató elemzője, mert a kormány gyorsan reagált arra a helyzetre, amit egy lassabb gazdasági növekedés és az euró/forint árfolyam alakulásának kockázata jelent, és ezek a keddi intézkedések javítják az államháztartás pozícióját, segítik a hiánycél teljesítését.

    "Persze a legjobb az lenne, ha nem kellene a költségvetést érintő év közbeni intézkedéseket hozni, de ha szükség van rá, akkor azt minél gyorsabban kell meghozni - ez történt most -, hogy a kormány mozgástere minél szélesebb maradjon" - magyarázta Tóth G. Csaba.