A nemzetközi sajtó hétfőn nagy terjedelemben számolt be az ukrajnai történésekről.
A román Adevarul című liberális lap arról írt, hogy Ukrajna jövőjét nem a tüntető tömeg, hanem Oroszország szabja meg, amelynek a tervezett vámunióhoz, vagyis a szovjet befolyási övezet helyreállításához nélkülözhetetlen Ukrajna részvétele.
A cikkíró szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadhatja a májusi elnökválasztás "demokratikus játékát", de a fegyveres beavatkozást is választhatja a 2008-as grúziai fellépés mintájára.
Az Ukrajna feletti ellenőrzésért folytatott vitában a Kremlnek három olyan kártyája is van, amellyel óvatosságra intheti a Nyugatot: Európa energetikai függősége, az iráni atomprogram és a szíriai válság - vélekedett az Adevarul szerzője.
Háborútól tart a jobboldali Hotnews című román hírportálon publikált írásában Valentin Naumescu is. Szerinte Oroszország nem fogja harc nélkül átadni a Nyugatnak Ukrajnát, már csak az a kérdés, hogy elhúzódó hidegháborúra, vagy füstölgő puskacsövek tüzére kell-e számítani, mint a volt Jugoszláv térségben.
A Hotnews egy másik írásában a Mi Ukrajnánk címmel Dan Tapalaga arról cikkezik, hogy a jogállam és demokráciáért folytatott harcot sosem lehet véglegesen megnyerni: szerint Románia is könnyen Ukrajna sorsára jutott volna, ha 2007-ben, alig egy évvel a gazdasági válság kirobbanása előtt nem "csípi el" az utolsó vonatot az Európai Unióba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök remélhetőleg gyorsan felismeri, hogy Ukrajnával kapcsolatos lehetőségei korlátozottak, mivel nem 1956 Magyarországáról és nem is 1968 Csehszlovákiájáról van szó, amikor a Kreml nyers erővel vetett véget a két országban zajló változásoknak - írta hétfői kommentárjában a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap szerkesztőségi cikke szerint ha Moszkva durva katonai választ ad a kijevi fordulatra, akkor az orosz hadsereg mindenütt felkelésekkel találja magát szembe.
Putyin próbálkozhat más alantas módszerekkel is, leállíthatja például Ukrajna földgázellátását, ahogy 2006-ban és 2009-ben is megtette, vagy kereskedelmi embargót hirdethet. Mindez azonban nem változtatna azon a tényen, hogy a Kreml szövetségese, Viktor Janukovics, az elűzött ukrán elnök immár nem bír semmiféle befolyással.
Putyin kereshet ugyan másik pártfogoltat magának, stratégaként mindazonáltal tudnia kell, hogy működésképtelen az a taktikája, amelynek célja Ukrajnát Oroszország csatlósává tenni. Egyelőre nem egyértelmű, hogy az orosz elnök hajlandó-e ezt a realitást elfogadni, vagy azt tervezi, hogy felveszi a harcot, ezért igen fontos az összehangolt nyugati válasz, nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió részéről is - áll a Financial Times hétfői kommentárjában.
Nem véletlen, hogy az európai politikusok, beleértve a cseh politikusokat is, az ukrajnai fejleményeket kommentálva hangsúlyosan beszélnek az ország területi egysége fenntartásának szükségességéről. Az ukrán határok megkérdőjelezése ugyanis Európa mai elrendeződését is megkérdőjelezhetné - írja hétfői elemzésében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.
"Számos stratéga ugyanis úgy véli, hogy Ukrajna szétesése Oroszországon kívül Romániát is arra ösztönözhetné, hogy visszakövetelje Ukrajnához került elveszett területeit. Ez pedig ihletet szolgáltathatna a magyar nacionalistáknak, akik elégedetlenek országuk határaival. Így a feszültég kontinensünkön tovább terjedne" - állítja a szerző, Katerina Safaríková.
Szerinte ezen nemzetközi szintű vonatkozásokon kívül az Ukrajna területi egységének fenntartására apelláló európai politikusok saját, belső problémáikra is gondolnak.
"Az erős autonóm régiókkal rendelkező államok politikusai attól tartanak, hogy a fertőzés az ő területüket is elérheti, amennyiben Ukrajna szétesne, és annak egy része az Európai Unióhoz kívánna csatlakozni" - olvasható a lapban.
Safaríková példaként Skóciát (Nagy-Britannia), Padániát (Olaszország) és Katalóniát (Spanyolország) említi.
A kijevi Függetlenség terén hűvös fogadtatásban részesült a hétvégén Julija Timosenko, a börtönéből kiszabadított volt ukrán miniszterelnök - írta helyszíni beszámolójában mind a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai, mind a Le Soir című belga lap.
A Le Soir az ukrán közéletben folyó vitákat ismertetve olyan véleményeket idézett, miszerint az emberek szemében Timosenko ugyanazt a rendszert személyesíti meg, mint Viktor Janukovics bukott elnök. A belga lap úgy látja, hogy a volt kormányfő megértette a hozzá intézett üzeneteket, és most cáfolja, hogy pályázna a miniszterelnöki tisztségre.
Washingtonban végig kell gondolni, hogy véget ért-e a Szovjetunió felbomlásával a hidegháború korszaka, vagy több mint húsz év után újrakezdődik Vlagyimir Putyinnal és az orosz imperializmus újjáéledésével - állítja a Háárec című izraeli lap hétfőn, amely szerint Ukrajnában az ország több részre szakadásától tartanak. A lap úgy véli: Obama tartózkodik majd „az orosz medve provokálásától”.