Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását.
Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában az úgynevezett hivatalos (állami) jogi információs portálon. A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását "a legmagasabb szinten".
Az orosz elnök ezzel hivatalosan jelezte, hogy készen áll a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodás jóváhagyására. Ezt megelőzően, kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.
Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. A dokumentum szintén megjelent az állami jogi információs portálon. Az aláírással hatályba lépett dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.
Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmányos törvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmányról szóló törvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, határait.
Az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja február 28-án benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűsítené a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A frakció a 2001-es alkotmánytörvényt akarja megváltoztatni oly módon, hogy egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni, és hogy ez a lépés akkor is megtörténhessen, ha erről nincs nemzetközi egyezmény az érintett állam és Oroszország között.
A Kommerszant című orosz napilap ugyanakkor úgy tudja, hogy az Igazságos Oroszország frakciója hétfőn beleegyezett abba, hogy visszavonja a törvénymódosítási javaslatot. Ez azt jelenti, hogy Moszkvában a nemzetközi jog önálló alanyának tekintik az Ukrajnától elszakadó Krím félszigetet és az orosz vezetés nem tartja szükségesnek, hogy Kijev beleegyezzen a terület elcsatolásába. A hatályban lévő orosz törvény szerint ugyanis csakis "külföldi állam" fordulhat önálló akaratából Oroszországhoz csatlakozási kérelemmel. Putyin pedig hétfőn elismerte a Krími Köztársaságot független államként.