Felfüggeszti az Európai Parlament öt készülő európai uniós jogszabály tárgyalását az EU-tagországok kormányait képviselő Tanáccsal a Schengen-vita miatt.
Az EP a felfüggesztéssel az ellen tiltakozik, hogy a Tanács múlt héten úgy döntött: a tagországok az EP egyetértésének hiányában is igényt formálnak a határellenőrzés hosszabb időre történő visszaállításának jogára az egyébként szabad mozgást biztosító schengeni övezet belső határain.
Martin Schulz, az EP elnöke Strasbourgban nyilatkozva bejelentette: a tárgyalásokat a parlament csak akkor kívánja felújítani a szóban forgó témákról, ha az uniós belügyminiszteri találkozón hozott döntést az EP számára pozitív módon megváltoztatják. A témák kivétel nélkül bel- és igazságügyi természetűek, egyebek között a schengeni szerződéssel, az informatikai adatbiztonsággaI, a légi utasok adatainak rögzítésével, a jövő évi EU-költségvetés biztonsági célokat szolgáló tételeivel foglalkoznak.
Átmenetileg leveszik az EP napirendjéről a schengeni övezettel kapcsolatban jelenleg ott szereplő két jelentést is.
Schulz fogalmazása szerint az EP az együttműködés felfüggesztésével eddig példa nélküli döntést hozott.
A parlamenti képviselők az utóbbi napokban élesen tiltakoztak a választott uniós testület hatalmi jogkörének megnyirbálását jelentő kormányközi állásfoglalás ellen. A strasbourgi plenáris ülésen kedden rendkívüli témaként megvitatták a tanácsi döntést, és azt az összes mérvadó frakció egyöntetűen és élesen bírálta.
Akkor a képviselők azzal is fenyegetőztek, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé viszik.
A tagországok belügyminiszterei múlt csütörtöki luxembourgi ülésükön jutottak egyetértésre abban, hogy rendkívüli körülmények - például a külső határok védelmének tartós és súlyos hiányosságai - esetén akár két évre is vissza lehessen állítani a határellenőrzést a tagállamok minősített többségének szavazatával. A miniszterek szerint az Európai Bizottság - az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - előzetes helyzetfelmérést végezne, de a döntésben nem kapna érdemi szerepet, miként az Európai Parlament sem. A kormányok elsősorban arra hivatkoznak, hogy a határok biztonságáért ők viselik a felelősséget.
Az EP mellett állást foglalt a javaslat ellen az Európai Bizottság is. Cecilia Malmström belügyi biztos után - szerdán - José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke is bírálta a kormányközi döntést.
Schulz csütörtökön úgy nyilatkozott: a parlamentáris demokrácia szempontjából súlyos visszalépést jelent a miniszterek határozata, így elfogadhatatlan az uniós lakosság közvetlenül választott képviselői számára. Az EP vezetése, az elnökök konferenciája ezért volt kénytelen meghozni a súlyos intézkedéseket.