Afrika két világhírű világzenei előadója ad koncertet a Müpában, mindketten első alkalommal lépnek fel Magyarországon. Hétfőn az etiópiai Mulatu Astatke, két hét múlva pedig a mali Rokia Traoré lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A most 73 éves Mulatu Astatkét szülei az ötvenes évek végén azzal a céllal küldték Etiópiából Észak-Walesbe, hogy repüléstechnikai mérnök legyen belőle, a dolgok azonban másképp alakultak. Astatke a Trinity College-ban végezte tanulmányait, majd első afrikai hallgatóként diplomázott dzsessz szakon a bostoni Berklee College of Music-ban
Etiópiába hazatérve alakította ki azt a markáns stílust, amelyet ethio-jazznek neveznek. A vibrafonon, wurlitzeren és ütőhangszereken játszó zenész a dzsessz és egyéb populáris műfajok elemeit vegyíti latin és afrokaribi ritmusokkal, valamint a négy, tradicionális etiópiai, ötfokú modális hangsorral (tezeta, bati, ambassel és anchihoy). Ezek ötvözete adja az ethio-jazz semmivel össze nem hasonlítható hangzásvilágát.
Mulatu Astatke Budapestre hét kísérőzenész, köztük a neves free jazz nagybőgős, John Edwards társaságában érkezik. Csapatának további tagjai: James Arben (zenei rendező, szaxofon, basszusklarinét, fuvola), Byron Wallen (trombita), Ben Trigg (cselló), Alexander Hawkins (zongora, billentyűs hangszerek), Richard Olatunde Baker (ütőhangszerek) és Tom Skinner (dobok).
A 43 éves Rokia Traoré művészete úgy táplálkozik a mali gyökerekből, hogy közben messzire is rugaszkodik tőlük. Énekesként és dalszerzőként kombinálja a tradicionális hangszereket és stílusokat, miközben zenéjét átitatják a nyugati tánczene dallamai.
Traoré, akinek édesapja diplomataként beutazta a világot, fiatal lányként rocklemezeken nevelkedett, ezek hatására kezdett el gitározni. Zenei világában a dzsessz és a kortárs zene könnyen megfér egymással, az elmúlt évtizedekben Paul McCartney és John Paul Jones zenésztársaként is színpadra állhatott.
Dream Mandé Bamanan Djourou című legújabb programjában - amellyel november 15-én érkezik a Müpába - tradicionális mali hangszerekkel értelmezi újra többek között Fela Kuti, Miriam Makeba, Bob Marley és Jacques Brel műveit