Haydn-oratóriummal és próbatermi vendégséggel is várják a közönséget a Nemzeti Filharmonikusok

Március 8-án a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei Maurice Ravel francia impresszionista komponistára emlékeznek 150. születésnapja alkalmából kamaraműveivel és mások alkotásaival.

A hangversenyen elhangzik többek között Maurice Ravel Népdalok, Camille Saint-Saens Fantázia hegedűre és hárfára, valamint Darius Milhaud Szvit klarinétra és zongorára című műve.

A Pesti Vigadóban hallhatja a közönség Haydn A teremtés című oratóriumát március 10-én Melissa Petit, Bernhard Berchtold és Thomas E. Bauer, valamint a Nemzeti Énekkar és a Concerto Budapest közreműködésével.

A Pászti bérlet második estjén a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Vashegyi György vezényel.

Joseph Haydn (1732–1809) 1797-ben komponálta monumentális kései művét, A teremtés című oratóriumot.

A háromrészes alkotás szövegkönyvét Gottfried van Swieten báró írta Mózes első könyve és Milton Az elveszett paradicsom című költeménye alapján. Az ősbemutató 1799. március 19-én, a bécsi Burgtheaterben volt.

Március 27-én Jean-Efflam Bavouzet zongoraművész lép színpadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral a Müpában. A Kocsis bérlet harmadik estjén Dohnányi Ernő Szimfonikus percek, Bartók Béla III. zongoraversenye és Beethoven III. szimfóniája (Esz-dúr, "Eroica") hangzik el Vashegyi György vezényletével.

Dohnányi Ernő 1933-ban alkotta meg változatos karaktervilágú, színesen hangszerelt Szimfonikus percek című öttételes zenekari sorozatát. Bartók III. zongoraversenye, a zeneszerző Amerikában komponált hattyúdala korábbi karcos-érdes stílusához képest mozartian szelíd, hiszen a kompozíciót feleségének, Pásztory Dittának szánta.

A második rész a bécsi klasszikáé, pontosabban azé a pillanaté, amikor Beethoven feszegetni kezdi a klasszikus stílus formai, terjedelmi és hangzásbeli kereteit az Eroica-szimfóniában.