Cserfalvi István és Dombi Tibor a Hajós Alfréd díjasok
A Debrecen Város Hajós Alfréd Díja elismerés a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek; azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesültCserfalvi István, a Debreceni Kosárlabda Akadémia kosárlabdaedzője és Dombi Tibor hétszeres magyar bajnok labdarúgó, a DVSC egykori játékosa.
Cserfalvi István ózdi születésű kosárlabdaedző 1974-ben trénerként kezdte szakmai pályáját. Elhatározása, hogy egy erős, országosan is jegyzett fiú kosárlabda szakosztályt hozzon létre, szívós munkájának köszönhetően megvalósult. 1980-ban a Városi Sportiskolán belül megalapította a fiú kosárlabda szakosztályt. Edzőként, majd a Debreceni Sportiskola szakmai igazgatóhelyetteseként egyaránt kiemelkedő színvonalú munkát végzett. 2006 óta kizárólag utánpótlás-csapatokat edz.
Növendékeivel szemben magas követelményt támasztott mind emberi, mind szakmai szempontból. A fényes sikerek, amelyet a fiú szakosztállyal, valamint a leány kadett korcsoporttal elért, igazolják hitvallását a sportról és a sportolói magatartásról. Csak a kemény, kitartó és következetes munkában hisz, s ezt az értékrendet plántálja növendékeibe is.
A gyerekek szülei egyik évben elismerésként egy könyvvel lepték meg, amely az átélt élmények megörökített pillanatait tartalmazza.Bár hosszú ideig foglalkozott felnőttekkel, szívéhez igazán közel az utánpótlás nevelése áll. Legjelentősebb sikerei: a Vadkakasok csapatával elért magyar bajnoki II., valamint Magyar-kupa II. és III. helyezés. Sportiskolás edzőként csapataival szinte minden évben döntős volt az i országos bajnokságban.
xxx
Dombi Tibor a debreceni labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. Hozzáállása, elhivatottsága, a pályán mutatott elszántsága miatt a helyi közönség egyik kedvenc játékosa volt. Korán megismerkedett a sporttal. Atletizált, valamint a birkózást is kipróbálta. Tíz éves korában döntött véglegesen a labdarúgás mellett. Ekkor kezdődött el sikeres pályafutása a Sárrétudvari Bocskai színeiben.1988 és 1991 között a Debreceni Sportiskola labdarúgója volt. A DVSC-hez tizenhét éves korában került.
Két másodosztályban töltött szezon után tagja volt az NBI-be feljutott csapatnak. A hazai NBI-ben csak a DVSC-ben játszott, összesen 437 élvonalbeli mérkőzésen, amely a legtöbb a DVSC történetében.32 gólig jutott. 41 évesen lépett utoljára pályára a legmagasabb osztályban.
Pályafutása során Németországban és Hollandiában is focizott.A magyar olimpiai válogatott tagjaként ott volt 1996-ban az atlantai játékokon. 35 alkalommal ölthette magára a magyar válogatott mezét. Játékosként a Loki csapatával minden hazánkban elnyerhető trófeát elhódított legalább egyszer.Hétszeres magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, ötszörös szuperkupa-győztes, egyszeres ligakupa-győztes. Szerepelt a Bajnokok Ligájában és Európa-ligában. 2003-ban elnyerte a legjobb debreceni focistának járó Zilahi-díjat.Jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia U17-es csapatának másodedzője.