Egyetlen pillanatra sem tudta nyílttá tenni a Debreceni Vadkakasok-UPC együttese a Szolnok elleni csatát, így a vége sima vereség lett.
Szolnoki Olaj KK–Debreceni Vadkakasok-UPC 80–57 (31–12, 21–15, 13–18, 15–12).
Szolnok, 1800 néző. Vezette: Földházi, Benczur T., Győrffy.
Szolnok: Kelley 23/3, Cziczás 2, Hollins 24/9, Jurkunas 11/9, Frana 8. Csere: Sabaliauskas 12/6, Kenyeres, Tóth V., Rezák. Edző: Pór Péter.
Vadkakasok: Fodor M. 2, Harris 8/6, Molnár A. 15/6, Vranjic, Bukva 7. Csere: Likár 2, Tóth G. 17/9, Skornik 6. Edző: Rajko Toroman.
Az eredmény alakulása: 3. perc: 6–2. 4. perc: 12–2. 9. perc: 27–9. 11. perc: 34–12. 15. perc: 42–27. 19. perc: 48–27. 27. perc: 55–35. 33. perc: 70–45. 37. perc: 76–49.
Sejo Bukva duplájával indult az előzetesen keleti rangadónak titulált összecsapás, és talán egyetlen Vadkakasok-érzelmű drukker sem gondolta még akkor, hogy a találkozó folyamán többször már nem vezetnek fiaink. Pedig ez történt, ráadásul a sokkal gyorsabb, pontosabb és tudatosabb kosárlabdát játszó hazaiak már-már megalázó vereséget mértek a roppant gyenge támadójátékkal, és az első húsz percben szellős védekezéssel előrukkoló Vadkakasokra.
Pór Péter tanítványai semmit sem bíztak a véletlenre, Kelley irányításával, Hollins és Jurkunas ponterősségével már az első negyedben tekintélyes előnyre tettek szert, és gyakorlatilag már ekkor eldöntötték az összecsapást, hiába volt még hátra harminc perc.
A Toroman-legények játékából hiányzott az ötlet, a tűz és a frissesség, néhányuk kezében dadogott a labda. A sokkal rámenősebb hazaiak gyakran a fault-határon védekeztek, és mivel a játékvezetők engedték a kemény ütközeteket, ezért megesett az az érdekesség, hogy a szolnoki csapat ellen a 15. percben fújtak először faultot a sípmesterek... Toroman mester nem is vette ezt jó néven, heves reklamálása miatt Földházi bíró egy technikaival büntette.Ha nincs Molnár András és Tóth Gábor néhány remek villanása, akkor még ennél is kellemetlenebb perceket élhettünk volna át, és főleg a két játékosnak köszönhetjük, hogy a második negyed derekán valamelyest közelebb léptünk a mezőnyből remekül célzó Tisza-partiakhoz (42–27). Ám Pór edző időkérése után ismét visszaállt a húsz pontos differencia. Csapatunk védekezésének hatékonyságát hűen tükrözte, hogy húszpercnyi játék után 52 kapott pontot könyvelhetett el.
A harmadik negyedben átálltak zónavédekezésre a Toroman-tanítványok, és ez láthatóan meg is fogta Cziczásékat. A feljavult védekezésből azonban nem tudtunk tőkét kovácsolni, hiszen a támadójátékba továbbra is rengeteg hiba csúszott. A szolnokiak is megálltak a pontgyártásban, majd a kosárínséget a harmadik negyed utolsó két percében amolyan triplaparádé váltotta fel, ugyanis itt is, és ott is hullottak a hármasok. Az utolsó tíz perc sem tartogatott túl sok örömet a hajdúsági szurkolóknak, hiszen Hollins és Kelley is kedvére fickándozhatott. A vészes debreceni kosárínségben már-már az is megkérdőjeleződött, hogy sikerül-e elérniük az ötven dobott pontot Fodoréknak... A hazai publikum ellenben valódi fiesztát varázsolt a Tiszaligeti-csarnokba, és az utolsó percekben vastapssal köszönte meg kedvenceinek a könnyed győzelmet.
Mesterszemmel
Pór Péter: – Ennyire nagy különbségű győzelemre nem számítottam! Ragyogóan kezdtük a mérkőzést, hamar jelentős előnyt szereztünk, és ennek köszönhetjük a győzelmünket.
Rajko Toroman: – Nagyon rossz mérkőzést játszottunk, már az első félidőben eldőlt a két pont sorsa. A nagyszünet után a védekezésünk feljavult, viszont a támadójátékunk továbbra sem működött megfelelően. Azt is furcsának tartom, hogy a szolnokiak mindössze a 15. percben kapták az első személyi hibájukat...
(Forrás: vadkakasok.hu)