Annál is inkább, mivel a 2023.11.14-én megtartott 46. Medicina Fórum konferencián Takács Péter államtitkár még arról beszélt, hogy jobban ki kell használni a munkaköri alkalmasságvizsgálatokban rejlő potenciált, pár órával később viszont már ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek.
Az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. A felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek. Gazdasági szempontból is belátható, hogy a havi 1000-2000 forint közötti összeg, amit a munkáltató egy munkavállalóra ebből a célból költ, különösebb megtakarítást nem jelent, ugyanakkor egy hosszabb táppénzes állomány, vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez.
.A jogszabálytervezet a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek működtetni, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100%-os kártérítési felelősséggel tartoznak majd.
Így az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.
A törvénymódosítás elfogadása esetén a munkáltató adminisztratív terhei nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai várhatóan nőni fognak, a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva.
Kiadó: Magyar Orvosi Kamara