Ebből két intézkedés az ingatlanokat terhelő vagyonadóhoz kapcsolódik, amit az Alkotmánybíróság döntése szűntetett meg; a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról a következő Országgyűlés dönthet; két esetben pedig a kormány vetette el az intézkedést, miután megvizsgálta a megvalósítás lehetőségét. A Nézőpont Intézet néz, de nem lát.
A Nézőpont Intézet nem tanult korábbi hibáiból: a kormány intézkedéseit vizsgáló legújabb elemzése, csakúgy, mint a Bajnai-kormány első 100 napját vizsgáló dolgozata – bár több helyen korrekt értékelést ad – egészében nem fedi a valóságot, és mély ismerethiányról tanúskodik. Az intézet mostani értékelése is számos pontatlanságot, tárgyi tévedést és csúsztatást tartalmaz. Az elemzés sok esetben eltekint például a konkrét döntések, intézkedések megvalósulásától és csupán azok – csak hosszabb távon jelentkező – eredményeit kéri számon.
A Nézőpont Intézet első 100 napot értékelő elemzésére válaszul – az Intézet módszertanát felhasználva – a kormány közleményben adta ki a saját értékelését: akkor az Intézet manipulatív elemzése által számolt 39 százalékkal szemben a Válságkezelő programban foglalt vállalásainak 80 százalékáról döntött a kormány és kezdte meg azok végrehajtását.
Az Intézet február 22-én napvilágot látott elemzése is hasonló mértékben torzítja a valóságot: a Magyar Közlönyben megjelent adatok, tények és a bárki által hozzáférhető, hivatalos kormányzati tájékoztatók alapján bárki utánajárhat, hogy a Nézőpont Intézet szerint megvalósult 89 ponttal szemben 129 vállalásról született döntés, illetve kezdődött meg a végrehajtás. A válságkezelő kormány tehát több mint 96 százalékban teljesítette programját.
Szollár Domokos
kormányszóvivő