A passzív dohányzás betegséget és halált okoz – állítja az a tanulmány, melyet a Magyar Dohányzásellenes Koalíció és az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt és Dr. Szilágyi Tibor készítettek.
A dohányfüst több mint 50 rákkeltő anyagot tartalmaz, nem meglepő tehát, hogy a passzív dohányzás betegséget és halált okoz. Egy 2006-os európai tanulmány szerint az Unió 25 tagállamában évente 79000 hal meg passzív dohányzás következtében.
A GKI munkatársainak – Dr. Barta Judit és Tompa Tamás - becslése szerint passzív dohányzás következtében több mint 2300 ember halt meg Magyarországon 2004-ben, számuk körülbelül 10%-a az aktív dohányzás miatt meghaltaknak. Ez azt jelenti, hogy 10 dohányzása miatt meghalt magyar dohányos 1 passzív dohányost visz a sírba. 2004-ben a magyar társadalomnak és költségvetésnek 17 milliárd forint vesztesége származott a passzív dohányzás miatt.
A GKI munkatársai megbecsülték, hogy milyen típusú és nagyságú költségek adódtak passzív dohányzás következtében Magyarországon, 2004-ben. A közvetlen költségek (például fekvőbeteg ellátás, rokkantnyugdíj, gyógyszerkiadás, stb.) 8,5-8,7 milliárd forintot, míg a közvetett költségek (jövedelemkiesés korai halál miatt) 8,1-8,6 forintot tettek ki 2004-ben.
A dohányzás tiltása közintézményekben, munkahelyeken és közterülteken hatékony intézkedés a dohányzás visszaszorítására. Az intézkedés csökkenti a dohányzási prevalenciát, az elszívott cigaretta mennyiségét, növeli a leszokás valószínűségét és csökkenti a visszaszokás esélyét, ezáltal javítja az egészségi állapotot és a munkavállalók közérzetét. A tilalom jótékony egészségre gyakorolt hatását számos vizsgálat igazolja. Egy 2002-es elemzésben 26 olyan tanulmányt tekintettek át, melyek a dohányzási tilalom hatékonyságát vizsgálták. Eszerint egy teljes munkahelyi tilalom bevezetése az illető országban 3,8%-al csökkenti a dohányzási prevalenciát, míg a dohányzást folytatóknál a fogyasztás naponta 3,1 cigarettával csökkent.
Nem meglepő, hogy egyre több európai állam vezet be dohányzási tilalmat munkahelyeken és közterületeken. A magyar nemdohányzókat védő törvény szigora sajnos messze elmarad a dohányzás visszaszorításában sikeres országokétól, a nemzetközi ajánlásoktól és a magyar lakosság egészségnek érdekeitől. Ha a magyar kormány hatékonyabban fellépne a közterületi és munkahelyi dohányzás visszaszorítása érdekében, ha erőteljesen támogatna dohányzásellenes programokat, a fent említett költségek jóval alacsonyabbak volnának. És akkor még nem beszéltünk az aktív dohányzás körülbelül 350 milliárd forintos társadalmi költségéről…
Kiadó: Egészségünkért a XXI. században Alapítvány
OS