- Levélben fordul a Kúria, a Magyar Közjegyzői Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökéhez Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. Ebben azt kéri, hogy a bíróságok, illetve a szervezetek tagjai a devizahiteles ügyekben hívják fel a hitelező pénzintézeteket a tartozások összegének pontosítására, ha eljárásaik során semmisségi okot fedeznek fel.
A pénzügyi jogok biztosának közleménye szerint erre azért van szükség, mert a Kúria július 4-én született jogerős döntése alapján feltételezhető, hogy az adóssal szemben nyilvántartott követelés pontos összege nem ismert.
A javaslat azt eredményezheti, hogy a tartozások összegének pontos meghatározásáig felfüggeszthetik a végrehajtások folytatását - írja közleményben a biztos.
Doubravszky György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nyilatkozatával összhangban azt javasolja: a végrehajtók hívják fel az adósok figyelmét arra a tényre, hogy a követelés pontosítása érdekében kérhetik a végrehajtási eljárások felfüggesztését a végrehajtást elrendelő bíróságoktól.
"Az elmúlt héten a Kúria megállapította egy pénzintézet és egy adós közötti szerződésben, hogy a felek közötti szerződés semmis, mivel a szerződés nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség" - írja a biztos.
Bár a szerződések semmisségére bárki bármikor hivatkozhat, és a semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a gyakorlatban az adósnak kell lépést tennie jogainak érvényesítése érdekében. A pénzügyi jogok biztosa szerint a méltányosság érvényesülése és a fogyasztók védelme érdekében a végrehajtási eljárásokban résztvevő valamennyi szervnek is cselekednie kell, hiszen ők a fent felsorolt, köztudomású ténynek tekinthető semmisségi okról hivatalból is értesülnek - áll a közleményben.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa az MTI érdeklődésre megerősítette, hogy álláspontja szerint a Kúria múlt heti devizában nyilvántartott hitellel kapcsolatos döntése szerint az adott perben a felek - egy magánszemély adós és egy pénzintézet - közötti szerződés semmis azért, mert nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség.
A biztos úgy véli, hogy a Kúria döntése nyomán a végrehajtási eljárásokban résztvevő szerveknek - közjegyzőknek, bíróságoknak, bírósági végrehajtóknak - lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben is figyelembe vegyék a múlt heti döntés következményeit és azokat alkalmazzák a folyamatban levő eljárásokban.
A biztos fellépésének célja, hogy ne legyen szükség minden egyes ügyben külön-külön az érintett adós fellépésére, hanem a fenti szervezetek a Kúria döntésére tekintettel maguk hívják fel az árfolyamréssel összefüggésben a követelés összegének pontosítására a kölcsönt nyújtó pénzintézetet, és amíg a követelés összege vitatható, nem egyértelmű, nem pontosan meghatározott, addig az adóssal szembeni végrehajtási eljárást függesszék fel - fejtette ki Doubravszky György az MTI érdeklődésére.