Adócsökkentést, bérrendezést, duplájára emelkedő családi pótlékot, Galvani-hidat, 3 százalékosra csökkenő költségvetési hiányt, fiatalabb vasúti kocsikat és bérlakásprogramot is tartalmaz a Tisza Párt szombaton nyilvánosságra hozott választási programja. A gazdaság ráncba szedéséhez rengeteg ambíciózus ígéretet fogalmazott meg a Tisza, amire a szakértőik szerint bőven fog jutni, miután visszaszerzik a Magyarországnak járó uniós pénzeket. Ebben a cikkben a legfontosabb intézkedéseket mutatjuk be.
A Tisza gazdasági ígéreteinek középponti eleme a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program. Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője a programbemutatón azt mondta, a programmal a hazai gazdaság újraindítását, egy tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtését, erősebb hazai kis- és középvállalkozásokkal, magasabb termelékenységét és így magasabb béreket céloznak meg. A hazai iparfejlesztés úttörőjéről elnevezett gazdaságfejlesztési program legfontosabb pontjai a következők.
A Tisza szerint az Adócsökkentés+ programmal alacsonyabb adókat és igazságos közteherviselést nyújtanának a magyaroknak, a program alapján a Tisza semmilyen munkabért terhelő adót nem emelne meg. A legfontosabb ígéretük a kata visszavezetése és a vagyonadó, utóbbinál az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőkre 1 százalékos vagyonadót írnának elő.
Áfacsökkentést is ígérnek, a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Ezek mellett 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék a minimálbér adóját és a mediánbér alatt kereső 2,2 millió munkavállalónak csökkentenék az szja-terhelését, valamint fokozatosan egyszerűsítenék az adórendszert és csökkentenék az adók számát. Ezeken felül a tao-kedvezmények rendszerét is átalakítanák.
A Tisza Párt azt vállalja, hogy 2030-ra teljesítenék a maastrichti kritériumokat, azaz a 3 százalékos költségvetési hiányt, a GDP-arányosan csökkenő államadósságot és az alacsony inflációt és kamatokat, de az ország adósságának kockázati besorolásán is javítanának. Kiszámítható, vállalkozásbarát szabályozást és jogbiztonságot ígérnek, a pénzügyi és adózási szabályok módosítása előtt érdemi egyeztetéseket folytatnának az érintettekkel és hagynának kellő felkészülési időt az átmeneteknél. 2026-ra módosított költségvetéssel készülnek, továbbfejlesztenék az Elektronikus Közbeszerzési Platformot és átalakítanák a közbeszerzések rendszerét, szigorítanának például az összeférhetetlenségi szabályokon.
Az euró bevezetéséről is írnak a programban, szakmai és társadalmi egyeztetést indítanának erről, valamint egy „belátható, megvalósítható céldátumot” tűznének ki.
A rezsicsökkentésről szóló pont legfontosabb eleme szerint 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget és diverzifikálnák a magyar energiaellátást. A program szerint megtartanák és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést, megemelnék az időjárás függvényében a rezsicsökkentett gáz- és áramfogyasztási limitet. A szociális tűzifakeretet megdupláznák, 5000 fő feletti településeknek is elérhetővé tennék. A magyar háztartások legalább 25 százalékát 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá tennék, sőt, 2040-ig megdupláznák a megújuló energia arányát a hazai energiaellátásban.
Infrastruktúrafejlesztés terén a vasút fejlesztése kapta a legnagyobb hangsúlyt a programban, ezt egy 15-20 évre szóló, nemzeti konszenzuson alapuló programként kezelnék. Fiatalabb vasúti kocsikat ígér a Tisza, 10 éven belül megfeleznék a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát a mostani 40-50 évről. A vasúti fővonalakon 160-200 km/h-ra alkalmas pályákat fejlesztenének és óránkénti InterCity-közlekedést ígérnek a főváros és Győr, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Pécs és a Balaton között. Országos villamosítási programot indítanának a vasúti szektorban, 50 százalékra növelnék a villamosított pályák hosszát.
Elindítanák az országos kátyúmentesítési programot és fejlesztenék a közutakat, ezt a közutak fenntartására és felújítására fordított kiadások megduplázásával érnék el. Csökkentenék az útdíjakat és felülvizsgálnák a 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést.
Ezenfelül ígérik még az M1-est Kecskeméttel összekötő M200-M8-as gyorsforgalmi utak megépítését és az M9-es megvalósításának megkezdését. Budapesten megépítenék a Galvani-hidat, a Soroksári-Duna-hidat, mindkettőt kötöttpályás közlekedéssel. Szegeden új Tisza-hidat építenének vasúti és tram-train kapcsolattal.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez kapcsolódóan legalább 15 éves tervezési ciklusban gondolkodnak, az áruszállító kapacitásokat bővítenék, korszerűsítenék a reptérhez vezető gyorsforgalmi utat és lehetővé tennék, hogy Budapest belvárosából és az ország többi részéből is közvetlenül el lehessen érni a repteret.
Azoknak, akik lecserélik a régi, környezetszennyező autójukat, roncsprémiumot adnának ahhoz, hogy korszerű, elektromos autóra váltson. Emellett egyszerűbb és olcsóbb szabályozást hoznának a veterán és hobbiautókra.
Országos szociális és piaci alapú bérlakásépítési és lakásszövetkezeti programot indítana a Tisza, amin keresztül több tízezer új bérlakást építenének. Felgyorsítanák a lakásépítéseket Budapesten és a nagyvárosokban, az ingatlanfejlesztőknek pedig előírnák, hogy 100 új építésű lakás után legalább egyet adjanak önkormányzati tulajdonba. Ezenfelül megdupláznák a lakásépítések számát, a fiataloknak pedig legalább 50 százalékkal növelnék a kollégiumi férőhelyek számát.
Az idősotthonokban 20 ezer új férőhelyet alakítanának ki, valamint szolgálati lakásokat fejlesztenének a hiányszakmákban dolgozó közalkalmazottaknak, hogy a munkahelyük közelében lakhassanak, de lakhatási programot indítanának a kulturális dolgozóknak is. Állami felújítási programot indítanak a komfort nélküli és félkomfortos ingatlanok teljes körű felújítására, 10 éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál jelentősen javítanák az energiahatékonyságot, ezzel csökkentve a rezsiköltségeket.
A különböző szektorok finanszírozását jelentősen megnövelnék, az állami egészségügyi kiadásokat 2030-ra felvinnék a GDP 7 százalékára, minden évben legalább 500 milliárd forinttal többet fordítanának a szektorra addig, amíg nem érik el a 7 százalékot. Többéves távlatban a teljes hazai kutatás-fejlesztési ráfordítást a GDP 2 százaléka fölé vinnék középtávon, hosszú távon pedig az EU-s 3 százalékos értékhez zárkóztatnák fel.
Általános, 25 százalékos béremelést ígér a Tisza a szociális szektorban, így a gyermekvédelemben is, a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében, a kulturális dolgozóknak és rendeznék a bérét az egyetemi oktatóknak és doktori képzésben résztvevőkét.
Támogatások terén duplájára emelnék a gyest és a gyedet, a családi pótlékot, az anyasági támogatást és az időskorúak járadékát. A családi adókedvezményeknél növelnék az alacsonyabb jövedelmű családoknak járó kedvezmények mértékét és növelnék az egygyerekes családok, az egyszülős és a fogyatékossággal élő gyereket nevelő családok támogatását. Minden évben 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást adnának a rászorulóknak és 50 százalékkal megemelnék az otthonápolási díjakat. Azt is garantálnák, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a csok-ot és a csok pluszt.
Ennyi vállalásnál teljesen érthető módon felmerül, hogyan fogják tudni finanszírozni az ígéreteket. Kármán András, a Tisza költségvetési és adóügyi szakértője a programbemutatón arról beszélt, jutni fog elegendő forrás a Tisza terveinek megvalósítására.
Kármán szerint a gazdaságfejlesztési program mellett nagy szerepet fognak játszani az uniós források a terveik végrehajtásában. A párt azt ígéri, hazahozzák a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintnyi uniós forrást és lehívják az új, 7 éves uniós költségvetésben várhatóan elérhető évi 2000 milliárd forintos támogatást, ezekből fogják fejleszteni a gazdaságot. Ezek mellett GDP-növekedéssel számolnak, Kármán szerint a gazdasági növekedés beindítása is javít majd az összképen, minden 1 százalékpont GDP-növekedés 350-400 milliárd forinttal növelné az állam bevételeit, ami 3 százalékos növekedésnél évente több mint 1000 milliárd forint többletbevételt jelentene.
A korrupció felszámolása, az állami presztízsberuházások és a túlárazott közbeszerzések leállítása révén évi 1000 milliárdos összegekkel számolnak, ami szintén növelné a Tisza-kormány mozgásterét.
telex.hu