Az Egészségügyi Miniszter ajánlása a régiókon belüli kapacitások felosztásához

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. évi törvénynek megfelelően a törvény rendelkezéseit figyelembe véve

-           más, a szakmai működésre és minimum feltételekre vonatkozó egyéb jogszabályokat,

-           a Szakmai Kollégiumok, az egyes szakterületek vezető szakemberei és más szakmai szervezetek javaslatait,

-           a tulajdonosok, működtetők és intézményvezetők véleményét,

-           a korábbi konzultációk, konferenciák, megbeszélések és helyszíni látogatások tapasztalatait,

-           az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítése során beérkezett fejlesztési igényeket és lehetőségeket,

-           az e célra létrehozott szakértői munkacsoportok elemzéseit

a törvény végrehajtására az alábbi javaslatot teszem:

 

1.         Az alapvetően krónikus ellátást nyújtó kórházak esetében az ott ápolt betegek akut belgyógyászati típusú rosszulléteinek intézményen belüli kezelése érdekében elfogadható, kis ágyszámú (15-30) aktív belgyógyászati osztály létrehozása azon intézmények esetében, ahol a közlekedési viszonyok és az aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények távolsága ezt indokolja.

2.         Azokon a helyeken, ahol egy városon belül több aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény is van, törekedni kell a párhuzamosságok megszűntetésére annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát és humánerőforrást hatékonyabban lehessen felhasználni.

3.         Az orvostudományi egyetemek és a velük azonos városban működő városi, vagy megyei kórházak közötti kapacitás felosztásánál törekedni kell a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak felhasználásával tervezett egyesülés megvalósulásának támogatására.

4.         Az intézetek működésének fenntartása érdekében a tervezett ágyszámok (aktív és krónikus együttesen) az intézetek építészeti adottságait figyelembe véve célszerű kialakítani. A fenntartási költségek racionalizálása érdekében támogatandó a nem kellően kihasznált telephelyek számának csökkentését lehetővé tevő kapacitás felosztás.

5.         A kapacitás felosztásánál figyelembe kell venni, hogy elsősorban azokon a helyeken biztosítsa a betegellátáshoz szükséges kapacitásokat, ahol a megfelelő szakmai minőség eléréséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóak.

6.         A kiközölt miniszteri javaslat a dél-dunántúli régióban 100 (Belgyógyászat és társszakmák 65; Sebészet és társszakmák 15; Reumatológia 20), az észak-alföldi régióban 41 (Belgyógyászat és társszakmák 41), az észak-magyarországi régióban 20 (Belgyógyászat és társszakmák 20), a közép-dunántúli régióban 139 (Belgyógyászat és társszakmák 84; Sebészet és társszakmák 25; Szülészet-nőgyógyászat 15; Csecsemő-, gyermekgyógyászat és PIC 15), a közép-magyarországi régióban 290 (Belgyógyászat és társszakmák 133; Sebészet és társszakmák 57; Szülészet-nőgyógyászat 15; Csecsemő-, gyermekgyógyászat és PIC 15; Szemészet 15; Ideggyógyászat és stroke ellátás 40; Intenzív ellátás 15), a nyugat-dunántúli régióban 119 (Belgyógyászat és társszakmák 30; Sebészet és társszakmák 20; Szülészet-nőgyógyászat 10; Csecsemő-, gyermekgyógyászat és PIC 5; Reumatológia 54) aktív ágyra nem tett intézményi szintű javaslatot.

 

Ezen kapacitások felosztására az intézetek infrastrukturális és építészeti adottságainak, szakmai specialitásainak érvényesítése céljából a RET tegyen javaslatot.

 

Jelen ajánlat a bevezetőben írt szempontokat figyelembe véve készült, azonban szabadon, a helyi viszonyok, az egyes intézmények adottságai, de elsősorban az intézmények által ellátott betegek érdekében a jogszabályok keretei között megkötés nélkül megváltoztathatóak.

 

Bízom abban, hogy mindezek együttesen egy korszerűbb, hatékony, fejleszthető és finanszírozható egészségügyi ellátórendszer kialakítását eredményezi a RET-ek által vezetett regionális tulajdonosi és szakmai együttműködés eredményeként. Ehhez a tárca a már kijelölt és bemutatott regionális munkacsoportok közreműködésével, de közvetlenül is minden támogatást megad.

Amennyiben valamely régióban mégsem születne a törvény által előírt egyhangú döntés, úgy a miniszteri határozatot a fenti célok figyelembe vételével, a többségi vélemény minél teljesebb érvényesítésével fogom meghozni.

 

 

Budapest, 2007. január 8.

 

 

                                                                    Dr. Molnár Lajos