2007. október 24-én az Európai Parlament beszámolót fogadott el a dohányzás európai szintű szabályozásának kialakításáról. A Parlament többek között felhívja az Európai Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy azok két éven belül vezessenek be teljes közterületi dohányzási tilalmat, beleértve minden munkahelyet, éttermeket és más vendéglátó-ipari egységeket, minden közintézményt és tömegközlekedési járművet.
Az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány a parlamenti határozat alkalmából kinyilvánítja, hogy támogatja az Európai Parlament döntését és azt, hogy a dohányzás térbeli korlátozását biztosító jogszabályt – a nemdohányzók védelméről szóló törvényt – a magyar Parlament is ennek megfelelően módosítsa. A dohányzási tilalomnak minden zárt közterületre ki kell terjednie – beleértve az éttermeket és szórakozóhelyeket is – ahhoz, hogy célját, a nemdohányzók teljes körű védelmét, dohányosoknál pedig a dohányzásról leszokás segítését elérje.
Az Európai Parlament javaslatának hazai bevezetését támogatandó az Alapítvány összefoglalót készített a passzív dohányzás visszaszorításáról a vendéglátó-ipari egységekben. Az összeállított anyag igyekszik eloszlatni azokat a félelmeket, melyeket egyes vendéglátó-ipari érdekképviseleti szervezetek a dohányipari cégek érdekeit akarva-akaratlan képviselve, táplálnak.
Magyarországon 2004-ben 2300 ember halt meg passzív dohányzás következtében, az ország pedig 17 milliárd forint veszteséget szenvedett el.
A vendéglátó-ipari egységekben a munkavállalók gyakorlatilag teljes munkaidejüket dohányfüstben töltik.
A kötet összefoglalja azokat az adatokat, melyek arra utalnak, hogy a magyar vendéglátóipar fejlődése a nemdohányzók védelméről szóló törvény 1999-es elfogadása óta is töretlen, aminek lényegi, és kizárólag a dohányzás szabályozásával összefüggő változására egy esetleges teljes tilalom esetén sem kellene számítani.
2000. december 31. és 2005. december 31. között a KSH adatai alapján:
· az éttermek és cukrászdák száma 7%-al, több mint 2200 egységgel emelkedett;
· Budapesten az éttermek és cukrászdák száma 18,1%-al, a bároké 8,8%-al, míg a munkahelyi vendéglátó egységek száma jelentősen, 36,4%-al emelkedett;
· az összes foglalkoztatottak száma a vendéglátó-ipari szektorban 6,7%-al emelkedett;
· az éttermekben és cukrászdákban dolgozók száma 22,8%-os, ezen belül a fizikai dolgozók száma 22,5%-os növekedést mutat;
· az éttermek és bárok bevételei 44%-al, 307 milliárd forintról 443 milliárd forintra emelkedtek (2000. december 31. és 2003. december 31. között)
· a Magyarországra érkező külföldiek száma majdnem egynegyedével, 23,8%-al nőtt.
A dohányzás szabályozása vagy tilalma sehol a világon nem tette tönkre a vendéglátóipart, ez Magyarországon sem várható.
A kötetet 2007. október 30-án mutatjuk be a sajtónak.
Kiadó: Egészségünkért a XXI. században Alapítvány