Az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Göncz Kinga külügyminiszterhez

Tisztelt Miniszter asszony!

 

 Megdöbbenéssel értesültünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának hivatalos álláspontjáról Szaddám Huszein halálos ítéletének végrehajtásával kapcsolatban (Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivőjének 2006. december 30-i nyilatkozata).

 Úgy véljük, némi magyarázatot érdemelne a megmagyarázhatatlan: az a tény, hogy a magyar diplomácia nevében valaki úgy fogalmaz, hogy a diktátor rászolgált a legsúlyosabb büntetésre , ezzel üdvözöl egy olyan cselekedetet, amely a független Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint elfogadhatatlan.

    Az Alkotmánybíróság által értelmezett alkotmány olyan alapnormákat tartalmaz, amelyeknek át kell hatniuk nemcsak a teljes jogrendszert, hanem az alkotmány alapján létrejövő állam teljes működését, hiszen az állam szervei és mindenki, aki nevében megnyilvánul, éppen az Alkotmányból eredezteti azt a hatalmát, hogy például az állam nevében szóljon. A Magyar Köztársaság álláspontja ezért soha nem lehet ellentétes az Alkotmány normáival, de szellemével sem. A halálbüntetés elutasítására a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettséget is vállalt.

    A magyar alkotmányos rendszerben az emberi élet a minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog pedig korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben is. Ebből az alkotmányi tételből azonban nemcsak az következik, hogy a Magyar Köztársaságban halálbüntetést kiszabni és végrehajtani nem szabad, hanem az is, hogy a Magyar Köztársaság ellenzi a halálbüntetést, tehát semmilyen körülmények között nem üdvözölheti a halálbüntetés végrehajtását, még akkor sem, ha talán a köztársaság egyik szolgájának magánemberi véleménye szerint az igazságos.

    Nem segít ezen az sem, hogy a nyilatkozó megemlékezik arról, hogy a Magyar Köztársaság úgy általában ellenzi a halálbüntetést. A külügyi szóvivők esetében kivételesen, politikai kérdésben, megengedett a kétértelmű fogalmazás. Az alkotmányos alapértékek esetében ez nem fogadható el. Nem lehet valamit konkrétan helyeselni, és ugyanazt általában elutasítani. Itt nem lehet két urat szolgálni, a formális logika szabályait be kell tartani.

 

 

 

Majtényi László

 

az Eötvös Károly Intézet nevében