A tartalékok törlése ugyanakkor jelentősen leszűkíti a kormány mozgásterét, amely így nem rendelkezik eszközökkel arra, hogy ellensúlyozza az év közben felmerülő esetleges kedvezőtlen hatásokat.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői elkészítették a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat elemzését. Az ESA-egyenlegre adott jegybanki előrejelzés 3,1 százalékos GDP-arányos hiányt mutat. Ez 0,6 százalékponttal meghaladja a törvényjavaslatban szereplő értéket.
Az eltérés legnagyobb része abból ered, hogy a kormányzati intézkedések becsült hiánycsökkentő hatása több esetben elmarad attól, amivel a törvényjavaslat számol. Az eltérés fennmaradó részét az eltérő makrogazdasági előrejelzés, valamint az okozza, hogy egyes intézkedések nem kellően részletezettek ahhoz, hogy költségvetési hatásuk számszerűsíthető legyen.
A jegybank – részben a költségvetési intézkedések hatására - kedvezőtlenebb növekedési kilátásokat vetít előre, mint a költségvetési törvényben szereplő makrogazdasági pálya. Az eltérő növekedési kép ugyanakkor összességében csak kismértékben hat a 2012-es hiányra. A lassabb fogyasztás és beruházás-bővülés, az alacsonyabb vállalati profit kedvezőtlenül hat ugyan az adóbevételekre, de ezeket a hatásokat jelentős részben ellensúlyozza, hogy a minimálbéremelés következtében az MNB szakértői magasabb inflációra, gyorsabb béremelkedésre és ennek következtében nagyobb a járulékbevételekre számítanak.
A MNB a tervezettnél kedvezőbben ítéli meg az önkormányzatok 2012-es hiányalakulását: a jegybank várakozásai szerint az önkormányzati hiány a GDP 0,2 százalékával alacsonyabb lehet az a költségvetési törvényjavaslatban szereplő értéknél.
A költségvetési törvényjavaslat az előző évinél nagyobb és több tartalékot tartalmaz. A tartalékok jelentős részét, mintegy 250 milliárd forintot várakozásaink szerint a kiadási feszültségek kezelésére, illetve a bejelentett bérkompenzációra használja fel a kormányzat. A fennmaradó 200 milliárd forintnyi tartalék elegendő lehet ahhoz, hogy végleges törlés esetén az előre jelzett 3,1 százalékos ESA-hiányt a kitűzött 2,5 százalékos értékre javítsa. Vagyis a hiánycél teljesítése a tartalékok döntő részének törlésével elérhető lehet. Ebben az esetben azonban a költségvetés már nem rendelkezne tartalékokkal, amelyekkel az év közben felmerülő kockázatokat és kedvezőtlen hatásokat tudná kivédeni.
A törvényjavaslat sem számszakilag, sem formailag nem felel meg a költségvetési felelősségről szóló törvénynek; egyrészt a 2012. évi belső tételek egyenlege magasabb az egy évvel korábban kitűzöttnél, másrészt nem tartalmazza a 2013. évi belső tételek egyenlegére és a 2014. évi elsődleges egyenlegre vonatkozó célt. A törvényjavaslat ugyanakkor teljesíti a 2012-ben hatályba lépő Alaptörvényben foglalt adósságszabályt.