Szeptember 8-a az UNESCO 1965-ben meghozott döntése óta az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja. Magyarországon ma már a fiatalok megtanulnak írni, olvasni és számolni, de a nemzetközi felmérések azt bizonyítják, hogy sok esetben nem képesek használni ezeket a képességeket.
Az általános iskola befejezése után a diákok egyharmada funkcionális analfabéta marad. Nemcsak nálunk tapasztalható ez, hanem a legtöbb fejlett országban komoly gondot okoz, hogy az elolvasott szöveget nem értik meg az emberek, és ezért nem is tudják elvégezni a leírt feladatokat.
Az oktatásért felelős szakminisztérium az utóbbi években a funkcionális analfabétizmus felszámolására helyezte a hangsúlyt közoktatási programjai megfogalmazásakor. A NAT bevezetése 2003-ban, az országosan egységes alapkészség vizsgálatok, kompetenciamérések mind ezt a célt szolgálták. A magyar diákok eddiginél jobb színvonalú felkészítését és ezzel továbbtanulási, majd elhelyezkedési esélyeik javítását szeretné elérni az Oktatási és Kulturális Minisztérium a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosításával is, amely az ötödik és hatodik osztályban megemelte az alapkészségek elsajátítására és gyakorlására fordítható tanítási időkeretet. A tárca folyamatosan dolgozik olyan programcsomagok összeállításán, amelyek az alapkészségek fejlesztését szolgálják, ennek érdekében módosult a tankönyv-jóváhagyási eljárási rend is.
A minisztérium az elkövetkező évek egyik legfontosabb közoktatási feladatának tekinti a szövegértés képességének megerősítését, mert csak ezen az alapon képzelhető el színvonalas középiskolai oktatás, majd pedig egyetemi képzés. A kérdés kiemelt figyelmet kap a nemzetközi szervezetekben is, ezért az UNESCO 2006/2007-es programja középpontjába állította az írás és olvasás tanítás színvonalának és eredményességének javítását.