Az ombudsman a Kúriához fordul a hajléktalanokat érintő fővárosi rendelet miatt

Az ombudsman szerint a Fővárosi Közgyűlés rendeletében indokolatlanul széles körben jelölte ki azokat a budapesti közterületeket, ahol jogszerűtlennek minősül az életvitelszerű tartózkodás. Székely László ezért a Kúriánál kezdeményezte a rendelet mellékletének felülvizsgálatát - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala .

A közleményben azt írták: fővárosi önkormányzati képviselők beadványukban a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján tavaly decemberben elfogadott "zónarendeletet" kifogásolták. Álláspontjuk szerint sérti az alapjogokat, hogy a fővárosi önkormányzat rendelete – a kerületi önkormányzatok javaslatára is építve – olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében Budapest jelentős része az életvitelszerű tartózkodás szempontjából tiltott zónába tartozik. Az ombudsman megalapozottnak találta a beadványt, ezért a Kúriához fordult, és a rendelet egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte - közölték.

    Székely László a beadvány indokolásában arra hivatkozott, hogy a szabálysértési törvény adta felhatalmazás nyomán az önkormányzat kizárólag alkotmányos értékekhez kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében jelölhet ki olyan közterület-részeket, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek számít. A vizsgált rendelet szerint a fővárosi közterületek közül tiltottnak minősül egyebek mellett valamennyi tömegközlekedési megálló, állomás, játszótér, köztemető, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmény, híd, felüljáró, illetve összesen 34 aluljáró és azok közvetlen környezete - idézték fel.

    Hozzátették: a 23 fővárosi kerület közül 14 döntött – változatos méretű – tiltott zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki zónát.

    Az alapjogi biztos álláspontja szerint azok a szabályok vetik fel a legkomolyabb aggályokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős méretű, egybefüggő közterületen - azok rendeltetésétől és funkciójától függetlenül - tiltják az életvitelszerű tartózkodást. Az ombudsman kiemelte, hogy az ilyen kijelölő szabályok megfordítják a felhatalmazás logikáját: a tilalmat kivétel helyett főszabállyá, sőt egy-egy kerületben - példaként Angyalföldet vagy Zuglót említették a dokumentumban - kizárólagossá teszik.