Dávid Ibolya  beszéde az MDF XXI. Országos Gyűlésén

Tisztelt Országos Gyűlés, Hölgyeim, Uraim, kedves Barátaim!

 

Engedjék meg, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak azoknak az embereknek, akik jelezték: az MDF-ben bíznak, az MDF-re adnák voksukat. A közvélemény-kutatások hét-kilenc százalék közé teszik ma a biztos szavazóink arányát. Ez háromszázezer embert jelent.

De igazán biztatónak azt tarthatjuk, hogy további egymillió szavazó jelölte meg a Magyar Demokrata Fórumot, mint második kedvenc pártját. Köszönjük a bizalmat, és arra biztatjuk ezt az egymillió embert, hogy bátran tegye első helyre a Magyar Demokrata Fórumot.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

A Magyar Demokrata Fórum középpárt. Ma már nem az a kérdés, bejutunk-e a Parlamentbe, hanem az, mikor érjük el, és lépjük túl a 10 százalékot. Ez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Demokrata Fórum 2010-ben kormányzópárt lesz. Igen, barátaim! 2006-ban megfogadtuk: önállóan indulunk és bejutunk a Parlamentbe. Sikerült. Most azt fogadjuk meg, hogy 2010-ben 10 százalék fölötti eredményt érünk el, hogy nélkülünk és konzervatív program nélkül nem lehet majd kormányt alakítani.

2010-ig azonban van még három év. Ebben a három évben legalább két dolgot kell bebizonyítanunk a választóknak. Az első, hogy cselekvő ellenzékként képesek vagyunk alternatívát kínálni a két nagypárttal szemben. A második: hogy felkészültünk, és képesek vagyunk a kormányzásra.

Hogy mit jelent a cselekvő ellenzékiség?

2007-ben a magyar nemzet válaszúthoz érkezett: most dől el, hogy a valódi polgárosodás vagy a balkanizálódás irányába indulunk el. Az elkövetkezendő esztendőkben válik el, hogy a politikai rendszerünk nehéz vajúdása érett polgári demokráciát, vagy banánköztársaságot fog eredményezni. Ebben különösen nagy a mi felelősségünk. A valódi politika nem addig tart, amíg egy párt bejut a parlamentbe, és nem is arról szól, hogy utána foggal-körömmel magához ragadja az édes hatalom pozícióit. A mi feladatunk, hogy 2010-ig tudatosan félretegyük a mélyben gyökerező ellentéteket. A mi feladatunk, hogy megtisztítsuk a politikát az oly káros populizmustól, mely a valódi problémákat csak a szőnyeg alá söpri, s rombol lelket, jelent, rombol jövőt. Nekünk, magyar konzervatívoknak cselekvő ellenzékként kell politizálnunk. Cselekvő ellenzékként a középosztály érdekében, a populizmussal szemben.

Hogy mit jelent a cselekvő ellenzékiség?

A cselekvő ellenzékiség – tisztelt Hölgyeim, Uraim, számunkra azt jelenti, hogy felépítjük és megerősítjük az új jobboldalt.

A Magyar Demokrata Fórum megalakulása óta hosszú utat járt be. A magunk mögött hagyott elmúlt két évtizedre visszatekintve büszkén jelenthetjük ki, hogy mi mindig következetesen képviseltük a konzervatív értékeket, politikánk mozgatórugója mindig is az elvhűség volt. A mi példaképünk Antall József volt, akinek elvitathatatlan történelmi érdeme, hogy a szocialista hiánygazdaságot versengő piacgazdasággá alakította át.

Egy pártnak mindig mérlegelnie kell, vajon politikája milyen irányba halad. Mérlegelni kell, vajon tettei és nyilatkozatai megfelelnek-e az általa képviselt elveknek és értékeknek. Kedves Barátaim! Az MDF e tekintetben büszke lehet magára. Az idő és nem utolsó sorban a választás ismét minket igazolt. Igen, helyesen döntöttünk, amikor minden beszorítási és felmorzsolási kísérlettel dacolva, az önállóság útját választottuk. A 2006-os országgyűlési választáson bebizonyosodott, hogy a választók igénylik az MDF kiegyensúlyozott stílusát, higgadt, megbízható politikáját. Mára az MDF a magyar parlamentben megkerülhetetlen. Az MDF a harmadik erő. Az egyetlen felelős és hiteles párt, amelyet nem lehet sem édes, sem fenyegető szavakkal rávenni arra egyik politikai oldalról sem, hogy hűtlen legyen esküjéhez. Mi komolyan vesszük a választóinkat. Ők ugyanis azért szavaztak bizalmat nekünk, hogy a parlamentáris demokrácia minden eszközével szolgáljuk a hazánkat, törvénykezzünk. Azért küldtek minket a parlamentbe, hogy építsük a hazánkat, s nem azért hogy bármelyik politikai oldal időnként elképesztő viselkedéséhez asszisztáljunk, s ezzel megakadályozzuk hazánkat az építkezésben.

A kutatások eredményei azt igazolják, hogy politikánknak egyre több követője, támogatója van. Az elmúlt hetekben bebizonyosodott, hogy szavaink nyitott fülekre találnak, hiszen az MDF tíz éve nem volt olyan népszerű a választópolgárok körében, mint most.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

A növekvő támogatottsággal ugyanakkor felelősségünk is növekszik. Ezért vágtunk bele az új jobboldal felépítésébe.

A rendszerváltozás utáni újkori magyar demokrácia nagyon fiatal és még mindig nagyon sérülékeny. Felelősnek látszó politikai erők pedig ahelyett, hogy óvnák, védenék, demokráciánk alapkérdéseit feszegetik. Egyre nagyobb aggodalommal figyeljük, amint választott politikusok a mintaadó viselkedés helyett játszótérnek használják a Magyar Köztársaság Parlamentjét. Egyre nagyobb aggodalommal figyeljük, hogy választott politikusok semmibe veszik a törvényeket, az egyik törvénysértésre bátorít, a másik maga sérti a törvényt. Hová vezet ez? Milyen mintát mutat ma a parlamentünk? Ebben a mai politikai környezetben az igazi mintát egy a múlt értékeiből táplálkozó, modern és felnőtt párt, az MDF tudja felmutatni a társadalom számára.

Miközben az országot lassan csatatérré változtatja egyik oldalon az ügyetlenség, a kapkodás, a politikai vakság és cinizmus, másik oldalon a politikai mohóság és gátlástalanság, addig a magyar középosztály húzza a rövidet. A kormány újabb megszorító csomagokkal sarcolja a középosztályt, a nagyobbik ellenzéki párt vezére pedig utcai tüntetések ricsajával, vagy álnéven írt, fenyegető újságcikkekkel próbálja elnyomni a pártján belüli elégedetlenkedő hangokat.

Be kell látnunk, tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim: ma Magyarországon a nagypártok valódi vízió nélküli, álpolitikát folytatnak. Kizárólag a Magyar Demokrata Fórum az a párt, amely ebben az álságos közegben valóban politizál, s valóban az emberek által is fontosnak tartott ügyekről beszél. Mi felismertük, hogy a középosztály – és ezzel az egész nemzet – állapota napról napra súlyosbodik. Felismertük, hogy nem halogatható tovább a határozott fellépés, amihez azonban a fecsegés helyett egy valóban cselekvő ellenzékre van szükség.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

A következő hónapokban be kell bizonyítanunk: igenis lehetséges olyan politika, amely mércéjéül nem a nagygyűléseken lelkesedő tömeget választja, hanem a valóságot. Rá kell mutatnunk, hogy politikai üzeneteink nem légből kapott kampányszlogenek, amelyek csak rövid választási kampányok idejére tartanak ki. Amíg a nagypártok választási ígéretekbe és kampánycivakodásba csomagolják semmittevésüket, mi a valódi tetteinkkel fogunk példát mutatni. Az elkövetkező évek komoly feladatokat állítanak elénk. Ki kell dolgoznunk azokat a csomóponti politikákat, amelyekkel sikerre tudjuk vinni a középosztály érdekeinek a védelmét. Ahhoz, hogy az emberek ne forduljanak el teljesen a politikától, szét kell oszlatnunk a populizmus keltette délibábot. A következő ciklusban az állampolgári bizalom romjain kell felépítenünk az új jobboldalt.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

A mára kialakult politikai helyzetet szemlélve be kell látnunk: a Magyar Demokrata Fórumnak egyetlen párt sem a szövetségese. Szövetséget egy felelős párt ugyanis kizárólag szigorú értékazonosság, hasznos és valódi közös célok mentén köthet. A kormány hozzá nem értésével és szakmai inkompetenciájával sújtja a középosztályt. A Fidesz megrekedt a totális elutasítás zsákutcájában, a „plebejus politika” meghirdetésével pedig egyértelműen hátat fordított a magyar középosztálynak.

A két nagy pártnak sajnos sikerült közös törekvése: ma a választópolgárok egy jelentős része háborús kategóriákban gondol más pártállású honfitársaira. Az alapvető konszenzusok megingatásával súlyos károkat szenvedtek a nemzet legalapvetőbb közös értékei is. Az MDF-nek többek között ezért is önálló politizálásra kell berendezkednie a 2010-es országgyűlési választásokig.

A parlamentben nincsenek ma szövetségeseink, ami ugyan nem érdem, de legalábbis jó modorra és következetességre utal. Különben is: mi nem szövetségeseket keresünk a Parlamentben. Mi partnereket keresünk. A mi szövetségesünk a középosztály. Partnerünk pedig lehet mindenki, aki hajlandó felelősen tenni a középosztályért.

Az MDF alapelveiből fakadóan a politika formálását megegyezésre és szakmai vitákra alapozza. A kapuink mindig is nyitva álltak, s állnak ma is a pozitív kezdeményezések előtt. Aki felelősen politizál a középosztály érdekében, az nem fog ölbe tett, rosszabb esetben ökölbe szorított kézzel ülni egy valóban hasznos javaslat hallatán, érkezzen az akár jobb vagy baloldalról. Ezért ha a pártok szövetségeseinkké nem is, konkrét kérdésekben, ügyekben partnereinkké válhatnak. Az MDF-frakció nemrégiben tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, és sikerült kicsikarnunk jónéhány ígéretet a középosztály terheinek csökkentése érdekében.

Ígéretéhez híven Orbán Viktor is ellátogat hozzánk. Tőle azt kérjük: a plebejus politika útján járva időnként nézzen azért körül, s lássa meg a középosztályt is.

Leültünk Gyurcsány Ferenccel, és leülünk Orbán Viktorral. Nem ülünk le azonban a szélsőségekkel, sem a kommunista munkáspárttal sem az egyre elevenebb szélső jobbal.

 

Tisztelt Küldöttek, Hölgyeim és Uraim!

 

Az MDF már középpárt. A támogatók számával együtt a párt szavának súlya is meg növekszik. A „középpártiság” fogalma azonban nem pusztán a méretét érzékelteti, fontos tartalmat is takar. Az MDF az a híd, mely a napi politika lövészárkain, a politika és társadalom közt mélyülő szakadékon egyaránt képes átnyúlni. Az MDF olyan erő, s ezt kell továbberősítenie, mely képes a szakmaiságot és a politikai értékelvűséget összeegyeztetni. Az MDF az a politikai párt, mely konszenzusteremtő képességével az egész ország számára példát tud mutatni.

Világosan ki kell mondanunk, hogy a fejlődés alanya a középosztály. Az a csendes többség, mely nem vonul ki az utcára. Az a csendes többség, mely nem a kormány holdudvaránál lobbizik, hanem munkájával, adó- és járulékbefizetéseivel eltartja az országot. A középosztály sorsa iránti elkötelezettségünk konzervatív világszemléletünkből és nemzetünkért érzett felelősségünkből fakad. A középosztály elválaszthatatlan a jobboldaltól, hiszen a történelem során baloldalról mindig a megbélyegzés és üldöztetés volt az osztályrésze. A középosztály által őrzött hagyományok és a polgári értékrend a konzervativizmus szilárd bázisát alkotják.

A középosztály azonban nem csak történelmi-ideológiai szempontból fontos számunkra. Becsületes munkájával, felelős hazafiságával ez a réteg őrzi nemzetünk jövőjének kulcsát. A középosztály teremti meg a sikeres gazdaság és az erős, szabad társadalom alapját. Mi, konzervatívok azt valljuk, hogy a középosztály a társadalomban a híd szerepét tölti be. Formálja, összegzi és közvetíti a nemzet gazdasági és kulturális értékekeit, és évszázadok óta működő életstratégiát képes kínálni az embereknek. A középosztály által nyújtott minták, mint a vállalkozó szellem, az innovációs készség, a közösségért és környezetért való tenni akarás, az egész nemzet javát szolgálják. Az ő közreműködése nélkül a szegényebb rétegek sem kapnak esélyt hogy valaha meginduljanak a szellemi és anyagi gyarapodás útján.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

Sürgető teendőink vannak. A jóléti állam válságával összefüggő feladatok megoldásra várnak: Ezért folyamatosan napirenden kell tartanunk úgy a magyar politikai elit mint a közvélemény előtt a már középtávon fenntarthatatlan nyugdíjrendszer-, és az egészségügy bizonytalan kimenetelű reformját. Ez utóbbi témakörben higgadtságra intek, mert nem lesz hová fordulni segítségért. Higgadt, szakmai és politikai kritikával kell illetni a már beindult reformfolyamat hibáit. Világos érveléssel, elfogadható alternatívát kell felmutatni. Az MDF soraiban számos kiváló szakpolitikus ül.. Ahhoz, hogy az MDF szava ezekben a meghatározó kérdésekben hallhatóvá váljon, a lehető legmarkánsabban kell megjelenítenünk szakmai felkészültségünket.

Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a fecsegés és a vak elutasítás destruktív politikája alkalmatlan arra, hogy a kormányzattal szemben biztosítsa a fékek és ellensúlyok szerepét. Meg kell mutatnunk tehát, hogy az MDF minden terület reformjához átgondolt koncepcióval rendelkezik. Hiszem, hogy a reformfolyamatokban vállalt kritikus, de cselekvő részvétellel az MDF legalább három-négy, a középosztály helyzetét érdemben javító intézkedést is keresztül tud vinni a vonakodó kormánytöbbségen.

Mi az a cselekvő politika? Nos biztosan nem a tagadásban és az állandó kivonulásban rejlik. Mi, ellenzéki politikusok csak akkor tudunk érdemi felügyeletet gyakorolni a kormány politikája felett, ha jelen vagyunk és elébe állunk. A parlamenti demokrácia és a magyar alkotmány egyértelműen kijelöli azt a „műveleti területet”, amelyen belül egy politikai párt cselekedni, dolgozni tud. A politikusok utcai politizálásával nem tágíthatjuk ezt a mozgásteret. Nem visz sehová, zsákutca, s a szakadék táblát pedig eltakarják - főleg saját maguk elől - az elfogadhatalan jelképek alatt vonulók. A mi feladatunk ma egyebek mellett az is, hogy ne hagyjuk sodródni a középosztályt a kormány által kijelölt, a nagyobbik ellenzéki párt által erőszakolt kényszerpályán. Nekünk világos szakmai alternatívát kell felmutatnunk a kormány és a nagyobbik ellenzéki párt populizmusával szemben. Jól kidolgozott javaslatokkal kell ellensúlyoznunk az összecsapott reformokat, és józansággal kell kezelnünk a politika válságát, ártalmas hevületét.

A totális, mindent tagadó ellenzékiség gyakorlatával szemben, nekünk meg kell határozni azokat a célokat, azokat a törekvéseket, melyek érdekében fokozott erőfeszítéseket fogunk tenni. A „Középosztály 13 pontjá”-val megkezdett irányvonal szakmai és politikai berkekből sőt, a tágabb közvéleménytől egyaránt támogató, pozitív visszajelzéseket kapott. Ez arra bátorít bennünket, hogy folytassuk a megkezdett utunkat. A parlamenti frakcióra építő újszerű politika hosszútávon – remélem - rábírhatja riválisainkat is arra, hogy politikájukat a belátás, az értelem és a felelősség vezérelje. Ugyanakkor magas színvonalú, minden próbát kiálló szakmaiságunk hozzájárulhat ahhoz, hogy az MDF véleménye az általunk folyamatosan megjelenített területeken a közvélemény és riválisaink előtt is zsinórmértéknek számítson.

A  középosztály érdekében elérni kívánt fő céljainkat öt „csomópontba” rendezzük. Ezek a szakpolitikákat foglalják össze, amelyekben átfogó, egységes cselekvésre van szükség.

Az MDF szakmai prioritásai között első helyen a gazdaság áll. Ma ugyanis finanszírozhatatlan állami mamut-rendszerek és torz piaci struktúrák gátolják a középosztály és az egész nemzet megerősödését. Nem kétséges, hogy a 2002 óta eltelt öt év a magyar gazdaságpolitika példátlan hitelvesztésének korszakaként vonul be a gazdaságtörténeti könyvekbe. Amikor Antall Józsefnek hívták a magyar miniszterelnököt, akkor hazánk még éltanuló volt. Ma sereghajtónak is gyengék vagyunk, bukdácsolunk.

Mindannyian emlékszünk ugye? A 2006-os választási kampányban a két nagypárt úgy dobálta a százmilliárdos kiadási ígéreteket, mint zsonglőr a karikát. Mi akkor azt mondtuk: az új kormány első feladata a költségvetés rendbetétele kell legyen.

Mindannyian emlékszünk ugye? 2002-ben a Fidesz-MSZP-SZDSZ hármas közösen szavazta meg a 100 napos programot. Mi voltunk az egyetlenek, akik nemet mondtunk a jólétinek nevezett demagógiára, mert láttuk, mi lesz a következménye. Sajnos igazunk lett. Ez kell, hogy önbizalmat adjon nekünk: az őszinteség előbb-utóbb kifizetődik. A választók egyre inkább felismerik: egy párt őrizte meg hitelességét, egy párt őrizte meg arcát, egyetlen párt volt amelyik ugyanazt mondta a választás előtt, mint a választás után: a Magyar Demokrata Fórum.

 

Tisztelt Országos Gyűlés, tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

Amikor a középosztály sorsáról beszélünk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítanunk a középosztályt leginkább sújtó problémára, az adórendszerre. A magyar adórendszer problémáját nem lehet pusztán az adóterhek mérséklésével megoldani. Szükséges az adórendszer szerkezetének gyökeres átalakítása is. A középosztály és az egész ország érdeke, hogy az állami bevételek a jövedelmek túladóztatása helyett inkább a fogyasztás és a tőkejövedelmek adóztatása felé mozduljanak el. Törekedni kell az adórendszer egyszerűsítésére, és a burjánzó egyedi mentességek visszaszorítására. Ezért a ciklus második felében egyeztetéseket kezdeményezünk a kelet-közép-európai nemzetgazdaságokra kedvező növekedési hatást gyakoroló egykulcsos adó hazai bevezetése érdekében.

Ezen kívül ragaszkodunk olyan adónemek eltörléséhez, de legalábbis mérsékléséhez, melyek a megtakarítási hajlandóságot fékezik: ilyen a kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó, az örökösödési illeték, valamint a vállalkozásokat aránytalanul terhelő iparűzési adó. A büntetőadók helyett az MDF elfogadhatónak tartja egy alacsony kulcsú, vagyoni típusú bevezetését, de ezt hangsúlyozom, csak abban az esetben, ha az általunk szorgalmazott adószerkezeti reform megvalósul és a jövedelmet, a munkát terhelő elvonások egyidejűleg csökkennek.

Az MDF által szorgalmazott adórendszeri változásokkal azt szeretnénk elérni, hogy amint az egy tisztességes piacgazdaságban illik: végre valóban előnyt élvezzenek a jogkövető magatartást tanúsító állampolgárok. Az adórendszer ne azoknak kedvezzen, akik jövedelmüket eltitkolják, s a rejtett gazdaságban halásznak.

Stabilitás akkor lehetséges, ha a nagy állami elosztórendszerek reformjai megvalósulnak. A még előttünk álló ciklus folyamán ezért olyan intézményi struktúra javaslatán fogunk dolgozni, melynek alrendszerei önmagukban is stabilak, és nem szorulnak állami injekcióra. Szakpolitikai javaslatainkban a költséghatékonyság piaci elve mellett– ahogy azt eddig is tettük –szem előtt tartjuk az állampolgárok abszolút elsőbbségének elvét is. Az MDF ennek szellemében tehát kiemelt szerepet szán a piac hatékony működését felügyelő hatóságoknak: a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítás felügyelete mellett idetartozik többek között a fiskális politikát ellenőrző Állami Számvevőszék, a Versenyhivatal vagy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is. Ma Magyarországon minden állami alrendszer egyszerre szenved súlyos finanszírozási és minőségi problémáktól. A jelenleg zajló átalakítások azonban nem a helyes irányba mutatnak. Nincs más hátra: olyan komplex egészség- és nyugdíjügyi-, illetve oktatáspolitikai intézkedés-tervezeteket kell az asztalra leraknunk, melyek egyaránt figyelembe veszik a finanszírozás, a minőségi szolgáltatás, az esélyegyenlőség és a demográfia szempontjait. És nem utolsó sorban, melyek figyelembe veszik hogy élő embereken kell őket megvalósítani. Ez a következő év nagy kihívása az MDF szakmai kabinetjei számára.

 

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

Az MDF az uniós fejlesztéspolitikában az oktatási, képzési, illetve a környezetvédelmi programokat szívesen támogatja. Az iskola az a hely, ahol a szegény ember gyereke elindulhat a középosztály felé. A gyermekeink képzése, más szóval a humán erőforrások fejlesztése ráadásul a nemzetközi tapasztalatok szerint messze a legjobban megtérülő fejlesztéspolitika. Az MDF a közoktatás és a felsőoktatás mellett ezért kiemelt figyelmet fordít a későbbi életkorban történő képzés - élethosszig tartó tanulás – feltételrendszerének kialakítására és támogatására. A gyarapodáshoz ugyanakkor nélkülözhetetlen az ország innovációs kapacitásainak kiépülése, megerősödése. Ebben az államnak döntően közvetítő szerepe van: adókedvezmények révén hatékonyan segítheti a vállalatok, az akadémiai-egyetemi szféra és esetlegesen a non-profit szervezetek egymásra találását. A Magyar Demokrata Fórum ezért a „Teret a tehetségnek” programban kifejtett kutatás-fejlesztést ösztönző javaslatairól a „Középosztály 13 pontjá”-ról való egyeztetés-sorozat keretében külön megbeszélést kezdeményez a piac és a politika főbb szereplőivel.

Kiemelt fejlesztési területként tartjuk számon a környezetvédelmet is. Ez a terület különösen közel áll hozzánk, hiszen a pártok közül egyedül a MagyarDemokrata Fórum ismerte fel, hogy a XXI. századra a politika elsőrendű feladatává vált az ember és természet elszakított kötelékeinek újraszövése. Környezeti értékeink megóvása, lakóhelyünk emberibbé tétele érdekében ezért az MDF szükségesnek tartja az állam aktivitásának felpezsdítését. A halaszthatatlan lépéseket a „Táj és ember” csomópontban gyűjtöttük össze. A fenntartható fejlődés érdekében indítványozzuk egy „Környezetvédelmi Charta” elfogadását. Ez a Környezetvédelmi Charta hazánk környezetvédelmi prioritásait határozza meg. E mellett szorgalmazni fogjuk a megújuló erőforrások használatát ösztönző energiatámogatási rendszer kialakítását. Az MDF felismerte, hogy a környezetvédelem területén elengedhetetlen a nemzetközi összefogás. Kezdeményezzük ezért a régió politikai erőivel összefogva egy Kárpát-medencei Integrált Környezetvédelmi Fórum felállítását. Ennek keretében lehetőség nyílik az országok gazdasági és környezeti preferenciáinak összeegyeztetésére, valamint egyes kérdésekben közös álláspontra , közös cselekvésre.

A „Táj és ember” csomóponti politikája a környezetvédelemmel szerves egységben kezeli az agráriumot és a településvédelmet. A mezőgazdaságban elsőrendű szempontunk, hogy a globális piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás mellett megőrizzük a hagyományos magyar vidék értékeit. Ezek az értékek a magyarság pótolhatatlan kincsét jelentik. Az MDF „Kert-Magyarország” programja a bioélelmiszer és energianövények termelésére, illetve más környezettudatos termelési formákra alapozva képzeli el a magyar mezőgazdaság kitörését. Az MDF fokozottan kiáll a hagyományos magyar termékek védelmében.

Az MDF fontos csomóponti politikája a nemzeti érdekek védelme – határainkon belül és határainkon túl. Tarthatatlan, hogy ma Magyarországon a nemzetközi kérdéseket a pártok kölcsönösen kigyomlálják a politika témái közül. Ennek az lett eredménye, hogy nemzetközi tekintélyünk és kapcsolatrendszerünk hanyatlásnak indult. Az MDF az Antall József által örökül hagyott reálpolitikát tekinti mércének: ez a nemzetközi összefüggésekre érzékenyen reagáló, a nemzeti érdeket előtérbe helyező, kezdeményező reálpolitika. Ennek szellemében szorgalmazzuk NATO-kötelezettségvállalásaink valódi teljesítését. Kívánatosnak tartjuk a Visegrádi Négyek sikeres együttműködésének újraélesztését és kibővítését.

És most, tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim, tekintsünk határainkon túlra: ha valaki, akkor az MDF mindig fokozott figyelemmel követte a határon túli magyar közösségek sorsának alakulását. Ez ezután sem lesz másként! Az Európai Unió keretei között végre találkozván, nem halogathatjuk a magyar-magyar kapcsolatok újragondolását: dolgozni fogunk a határokon átnyúló euro-régiók kialakításáért. Az intézményrendszer ésszerűsítése érdekében a MÁÉRT reformja mellett kezdeményezzük, hogy a határon túli magyarok érdekeit szolgáló megszűnt közalapítványok feladatairól a Kormány gondoskodjon.

Az egyéni és közösségi léthez való konzervatív viszonyulást tükrözi híven az „Otthon Magyarországon” elnevezést viselő csomóponti politikánk. A politika akkor teljesít jól, ha segíti az emberek mindennapjait, s mi ebben szeretnénk eredményt elérni. Család, szociálpolitika, az életminőség javítása: az előttünk álló ciklus folyamán e kérdésekben fogjuk konzervatív elveink mentén megtalálni a szakpolitikailag alátámasztott megoldásokat.

A szociálpolitikában továbbra is valljuk: az állam feladata nem a fennálló különbségek konzerválása. Feladata ellenben a legrászorultabb emberek létminimumának biztosítása és a felemelkedés esélyének megteremtése. Közös felelősségünk átjuttatni őket életük nehéz szakaszán, hogy azután már saját magukról és családjukról is tudjanak gondoskodni!

Az MDF nem támogatja tehát a kormány utópisztikus célokat követő pazarlását a szociálpolitikában sem! A jelen gyakorlatban azok tudják jobban igénybe venni az állami támogatásokat, akik valójában nem is szorulnak rá igazán. Például feketemunkából élnek és nem is rosszul.

 

Tisztelt Országos Gyűlés, tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

A Magyar Demokrata Fórum mindig is kiemelten kezelte a közélet tisztaságának kérdését. Az előttünk álló egyik legfontosabb feladat a mindenható, gondoskodó állam több évtizedes tabujának ledöntése. Ezért különösen fontos, hogy most újult erővel lépjünk fel a korrupció ellen. Gyurcsány Ferenc szerint csak a kartellekből 100 milliárd, Kóka János szerint összességében 250 milliárd folyik ki a költségvetésből. Az MDF évek óta hangoztatja, hogy a korrupció elleni fellépéssel 100 milliárdokat lehet megtakarítani. Hogy ez mekkora összeg, jól mutatja, hogy a kormány 15 milliárdot vár a vizitdíjból, 60 milliárdot az ingatlanadóból, de a magyarországi gyermekszegénység felszámolására 20 milliárd forint már elegendő lenne.

Eddigi következetes politikánkhoz híven kiállunk a több országban jól bevált Tiszta Kezek Hivatalának felállítása mellett, amely a megerősített Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelem mellett árgus szemmel figyeli és vizsgálja ki a politikai korrupciós ügyeket. A Hivatal és a Tiszta Kezek Testülete a mindenkori kormányzattól és a politikától teljesen függetlenül, széles körű törvényességi ellenőrzési és vizsgálati jogkörrel működne. Ehhez partnerek szükségesek.

Manapság tisztázatlan, hogy melyik párt kitől, mennyit, mire költ és az is, hogy mit ad a külső támogatásért cserébe. A jelenleg érvényben lévő pártfinanszírozás a korrupció melegágya. A Magyar Demokrata Fórum fontosnak tartja, hogy a választási kampány során a pártok által felhasználható pénz mértékét, felhasználása módját úgy vizsgálják felül, hogy annak eredményéhez kétség ne férjen, átlátható legyen, és tartsa szem előtt az esélyegyenlőséget. Ehhez képest egy újabb egyezség körvonalazódik a Fidesz és az MSZP között – el kell törölni a kampányban elkölthető pénz felső határát, ami tálcán kínálja annak lehetőségét, hogy akár a jelenlegi összeg 20-30-szorosát is el lehessen költeni.

Az MDF a nyilvánosság támogatásával továbbra is kiáll amellett, hogy törvény szabályozza a felhasználható pénz nagyságrendjét, az ellenőrzés szabályait. Az átláthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy az egyes választások után az Állami Számvevőszék mozgásterét és lehetőségeit kiterjesszük, a szankciókat szigorítsuk, a meglévő szabályokat pontosítsuk, s ahol kell, kiegészítsük.

 

Tisztelt Országos Gyűlés, kedves Barátaim!

 

Jó érzés látni, hogy csatlakoznak hozzánk neves szakértők és fiatalok. Látnak bennünk reményt és fantáziát. A hátországunk egyre erősebb, és ilyen hátországgal már magabiztosan mehetünk előre. De az is fontos, hogy munkaritmusunk kövesse a politikai feladatainkat, s alkalmazkodjon a választási ciklusok logikájához. Ezért javaslom, hogy a következő tisztújító országos gyűlésünket 2008-ban tartsuk, mikor is bő 2 évre választunk majd. Az így bizalmat kapott csapat tudatosan töretlenül és egységesen készülhet fel az Európai Parlamenti és a 2010-es országgyűlési, valamint önkormányzati választásokra. Felelősségünk nagy. A legalább 10%-os mandátumaránnyal rendelkező konzervatív erő lehet a hazánkban a stabilitás és a békesség záloga.

 

Tisztelt Országos Gyűlés, Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim!

 

Célunk bebizonyítani, hogy lehet a politikát másként csinálni, felelősen, békességben. Távlatosan kormányzati szerepre készülünk. Hiteles, modern konzervatív középpártként, a középosztály érdekeinek egyetlen képviselőjeként. Az MDF hajóját s ezzel a középosztály hajóját senki nem fogja helyettünk átnavigálni a nehézségek, a politikai dilettantizmus, a morális lehetetlenség hullámain. A 2010-es választások még messze vannak, a feladat óriási. A középosztály képviseletéért, és a normális Magyarországért folytatott erőfeszítéseinkhez kérem most mindannyiuk támogatását, közreműködését. Vallom, hogy a nemzet új reformkorszaka összefonódik majd az Új Jobboldal felemelkedésével.

 

Köszönöm a figyelmet!