A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért kiemelten közhasznú szervezet
állásfoglalása a nemdohányzókat védő törvény és a kereskedelmi reklámtevékenységet szabályozó törvény tervezett módosításáról
Figyelembe véve az európai összehasonlításban nagyon kedvezőtlen hazai dohányzási helyzetet – a dohányzók magas arányát a felnőtt népességben és a dohányzást megkezdők kiemelkedően magas arányát gyermekkorban – és ennek következtében a dohányzással összefüggő betegségek (tüdőrák és egyéb daganatos betegségek, idült obstruktív tüdőbetegség, szívinfarktus, stb.) igen magas megbetegedési és halálozási arányát, mind a lakosság egészségi állapota, mind annak anyagi következményei miatt elsőrendű társadalmi érdeknek tartjuk a dohányzás visszaszorítását. Minden olyan intézkedést indokoltnak és szükségesnek tartunk, amelyek ezt a célt elősegítik.
A nemdohányzókat védő és a dohánytermékek forgalmazását és reklámozását szabályozó jelenleg hatályos törvények tervezett módosítása széleskörű külföldi tapasztalatok alapján megvalósítható és alkalmas a fenti célok megvalósítására. A módosítások a következő területekre terjednek ki.
- Közforgalmú intézményekben és zárt körben tartott rendezvényeken valamint minden munkahelyen (beleértve a vendéglátóhelyeket) teljes dohányzási tilalom.
- A zárt légterű helyiségekben csak olyan dohányzóhely jelölhető ki, amely megfelel a kijelölt dohányzóhelyekre vonatkozó EU ajánlásoknak
- Közoktatási intézményekben dohányzóhely kijelölésének teljes tilalma.
- Dohánytermékek forgalmazása során a termék hozzáférhetőségének és bemutatásának korlátozása.
- A dohánytermékek csomagolásán képes egészségvédelmi figyelmeztetés elhelyezése.
Közvéleménykutatások szerint ezek a módosítások még a dohányosok körében is széleskörű támogatottságot élveznek.
Az Egészségügyi Minisztérium – mint a törvénymódosítás előkészítője – a tervezett módosításokról 2007. júliusában és 2008. márciusában az érdekelt felek részvételével konzultációt tartott. A konzultációkon a vendéglátóipar, a kereskedelem és a dohányipar képviselői azt a véleményt hangoztatták, hogy a tervezett módosításokat szükségtelenek és gazdasági szempontból hátrányosak valamint nem alkalmasak arra, hogy a kívánt célt megvalósítsák.
A törvény szigorításának ellenzői megalapozatlanul érvelnek azzal, hogy a szigorítás a hazai vendéglátóipar számára aránytalan hátrányt okozna. A vendéglátóhelyeken bevezetett teljes dohányzási tilalom egyetlen országban sem okozta a forgalom számottevő visszaesését. Nem tudunk arról, hogy a brit, az írországi, a kaliforniai, az ausztrál, stb. vendéglátás összeomlott volna. Több országban átmeneti mérsékelt visszaesés után (ami rendszerint a már korábbi tendencia folytatása volt, függetlenül a dohányzás szabályozásától) forgalom növekedés következett be. Ennek az lehet a magyarázata, hogy olyan családok is megjelentek a fogyasztók között, akik addig – éppen a vendéglátóhelyek dohányfüsttel szennyezett levegője miatt – nem látogatták ezeket az intézményeket.
A vendéglátóipar képviselői a konzultációkon azt próbálták bizonyítani, hogy megoldható a vendéglátóhelyeken a dohányzó és nemdohányzó helyek szétválasztása. Következetesen úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a vendéglátóiparban dolgozók számára is biztosítani kell a dohányfüstmentes környezetet, hogy ne legyenek kénytelenek mások dohányfüstjét beszívni.. Ezt csak egyetlen módon lehet megoldani, ha a vendéglátóhelyeken is bevezetik a teljes dohányzási tilalmat.
A dohányipar képviselője azt állította, hogy más országokban a képes figyelmeztetések bevezetése nem gyakorolt hatást a cigarettafogyasztásra. Mivel ezeknek a figyelmeztetéseknek a bevezetése együtt történt a dohányzás visszaszorítását célzó más intézkedésekkel, ezeknek a közvetlen hatását a cigarettafogyasztás alakulására nem lehet lemérni. Minden olyan országban, ahol ezeket bevezették, azt tapasztalták, hogy a képes figyelmeztetésekre a fogyasztók jobban emlékeznek, mint az írásosra – ezzel már el is érte a várható hatást. (A képes figyelmeztetések hatásosságát az is jelzi, hogy a dohányipar ellenzi a
bevezetésüket.)
Véleményünk szerint a kereskedelemben szükség van a dohányáruk elhelyezésének olyan szabályozására, ami a vásárlási hajlandóság ellen hat (pl. ne lehessen a cigarettát a pénztáraknál elhelyezni). Ehhez hasonló vagy még szigorúbb szabályozást vezettek be több országban (Thaiföld, Skócia, stb). A 2008. márciusi konzultáción árulkodó volt az egyik kereskedelmi szervezet képviselőjének az a panasza, hogy a tervezett intézkedések bevezetésének „forgalomcsökkenés” volna a következménye – éppen ez a cél!
Összefoglalva a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért tagszervezeteinek Szövetségi Tanácsülése a tervezett törvénymódosítási javaslattal teljes mértékben egyetért és támogatja annak bevezetését.
Budapest, 2008. április 25.
Magyar Rákellenes Liga
Magyar Védőnők Egyesülete
Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége
Magyar Ápolási Egyesület
Országos Dohányfüstmentes Egyesület
„Dohányzás vagy Egészség” Egyesület
Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület
Egészséges Óvodák Nemzeti Hálózata
Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület