EU-csúcs - Kaja Kallas: a fő kérdés az, hogyan lehet továbblépni a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó támogatási hitellel

A fő kérdés az, hogyan lehet továbblépni azzal a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtandó támogatási hitellel, amelyben a vezetők már decemberben megállapodtak - jelenítette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve Kallas közölte: António Costa, az Európai Tanács elnöke "nagyon keményen dolgozik" a megoldás megtalálásán, többek között Orbán Viktorral is.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezik az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben 2026. március 19-én. MTI/EPA/Olivier Matthy

Hangsúlyozta: "valóban itt az ideje, hogy megmutassuk támogatásunkat Ukrajna felé", hozzátéve, hogy a közel-keleti háború összefügg az ukrajnai háborúval, és Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból.

Mint mondta, a háború lezárására olyan megoldásnak kell születnie, amely Ukrajna számára nem jelent teljes kapitulációt Oroszországgal szemben.

Kérdésre válaszolva elmondta: léteznek alternatívák a hitelre, de "meglátjuk, hogyan alakul", és ehhez "mindannyiunktól politikai bátorságra van szükség". A főképviselő reméli, ez segít abban, hogy Magyarország számára is elfogadható megoldás szülessen, amely lehetővé teszi a beleegyezést. Hozzátette: Magyarország már korábban beleegyezett a megállapodásba, most viszont visszavonja azt.

"A szerződéseinkben szerepel, hogy jóhiszeműen működünk együtt, és ez most határozottan nem ezt tükrözi" - mondta. Kiemelte: a kérdés az, miként lehet ténylegesen kikényszeríteni a decemberben megkötött megállapodás végrehajtását.

Elmondta: a hétfői külügyminiszteri ülésen határozottan igyekeztek rávenni Magyarországot a beleegyezésre, és megoldásokat is javasoltak. Példaként említette, hogy az olajellátással kapcsolatos aggályok esetén a szomszédos Horvátország is tudna szállítani.

"Ez konstruktív megközelítés volt" - mondta, ugyanakkor választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak.

Kaja Kallas közölte: Costa elnök tovább dolgozik a megoldásokon, és "meglátjuk, hogyan találunk kiutat a helyzetből".

Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta: Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása csak egy békés helyzetben lenne lehetséges. Mint mondta, Belgium továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és fenn kívánja tartani a nyomást Oroszországon, beleértve a 20. szankciós csomag támogatását is. Úgy fogalmazott, nem tartja normálisnak, hogy Európa finanszírozza a háborút, miközben nincs képviselve a tárgyalóasztalnál, ezért szerinte tárgyalásokra van szükség egy elfogadható és tartós béke eléréséhez.

A magyar miniszterelnök álláspontjával kapcsolatban De Wever azt mondta: a helyzet rendezése a magyarországi választások előtt bonyolult lehet, mivel szerinte a kérdés a kampány részét képezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós vezetők által meghozott döntéseket végre kell hajtani, és elfogadhatatlan, ha valaki utólag nem hajlandó teljesíteni azokat.

Rob Jetten holland kormányfő hangsúlyozta: az ukránok már az ötödik évébe léptek a háborúnak, ezért elengedhetetlen a nemzetközi támogatás fenntartása és erősítése. Kifogásolta, hogy a támogatás egy részét jelenleg Magyarország akadályozza.

"Ma világosan ki kell mondanunk: Magyarország vétója elfogadhatatlan" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "nem érdemes B tervről beszélni, mert az meghajlást jelentene Orbán zsarolása előtt". Hozzátette: Ukrajna további támogatásának mielőbb meg kell érkeznie.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország nemrég még egyetértett az Ukrajnának nyújtandó többlettámogatással, és hangsúlyozta: ezt a megállapodást fenn kell tartani.

Christian Stocker osztrák kancellár arra szólította fel Brüsszelt, hogy a megugró energiaárak kezelésében lépjen túl a nemzeti szintű megoldásokon, figyelmeztetve: az EU jelenlegi javaslatai nem nyújtanak kellő védelmet az iparnak. "Ez európai szinten nem elegendő - európai megoldásokra is szükség van" - mondta, hozzátéve, hogy az uniós villamosenergia-árképzési rendszer "nem elfogadható".

Stocker bírálta Orbán Viktort az Ukrajnának szánt hitel elakadásával kapcsolatban, figyelmeztetve: az energetikai aggályokat nem szabad és nem lehet belpolitikai megfontolások elfedésére felhasználni. A közelgő magyarországi választás "nem érvényes indok" az Ukrajnának nyújtandó hitel támogatásának elutasítására - mondta Stocker.

Petteri Orpo finn miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő energiaárak és a közel-keleti feszültségek egyenesen Moszkva malmára hajtják a vizet. "Ki profitál leginkább ebből a káoszból? Oroszország"

- mondta.

Bírálta Orbán Viktort, azzal vádolva, hogy Ukrajnát "fegyverként használja a választási kampányában", és hangsúlyozta: az uniós tagállamok megállapodtak Kijev támogatásáról, és ezt be kell tartani.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette: Horvátország képes biztosítani Magyarország és Szlovákia kőolajellátását akkor is, ha a Barátság vezetéken nem érkezik szállítás. A kormányfő közölte: Horvátország már jelenleg is szállít az Adria-vezetéken, a vezeték jelenleg teljes kapacitással működik.

Elmondta: a Mol 13 tartályhajóra adott le megrendelést, ezek közül négy már meg is érkezett Horvátországba. Az így érkező kőolajat tárolókba töltik, majd a vezetéken keresztül a százhalombattai finomítóba, illetve a szlovákiai finomítóba szállítják.

Plenkovic ismertette: a rendszer kapacitása eddig havi 1,5 millió tonna volt, ami éves szinten meghaladja a 13 millió tonnát. Ez több mint a százhalombattai és a pozsonyi finomítók együttes, mintegy 11 millió tonnás maximális éves feldolgozási kapacitása.

Hozzátette: Horvátország "barátként, szomszédként és hosszú történelmi kapcsolatokkal rendelkező partnerként" áll Magyarország és Szlovákia rendelkezésére, hogy biztosítsa számukra a szükséges kőolajat.